Orbán újra bizonyíthat Berlinben
A magyar kormány hosszabb ideje lobbizott annak érdekében, hogy Orbánt a legmagasabb szinten fogadják Berlinben. A kormányfő többször is járt Németországban, különösen a bajor kapcsolatokat ápolta. Lapunknak nyilatkozó német kereszténydemokraták szerint nem olyan könnyű ilyen magas szintű találkozót megszervezni, főként a kancellár sűrű programja miatt. Azt kategorikusan cáfolták, hogy Angela Merkel politikai okokból ne akarta volna fogadni Orbán Viktort, akinek a pártja ráadásul ugyanahhoz a pártcsaládhoz tartozik.
Annyit azonban elismertek, hogy a magyar miniszterelnök nem könnyű tárgyaló partner, és Merkellel sokáig nem volt felhőtlen a kapcsolata. Egyik forrásunk szerint a magyar kormányfő különös iróniája, szokatlanul öntudatos viselkedése kezdetben értetlenséget váltott ki a kancellárban. Ami Helmut Kohllal jól működött, az Angela Merkellel egyáltalán nem. A kancellár is más típus, mint elődei, aránylag sokáig tart, amíg felenged, és „vevő lesz a viccekre” – tette hozzá forrásunk.
A mostani látogatáson vélhetően európai kérdések kerülnek majd szóba, de ezek mellett a magyar belpolitikai és a gazdasági helyzet is. A CDU álláspontja Magyarországgal kapcsolatban úgy írható le: tájékozódás, párbeszédkészség, és ha szükséges, baráti kritika, de szigorúan zárt ajtókmögött. „Magyarország méltóságát nem szabad megsérteni, de a tárgyszerű párbeszéd, a pártokon belüli vita hozzájárul a demokráciához” – fejtette ki lapunknak Frank Spengler, a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer alapítvány magyarországi vezetője.
Arnold Vaatz, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője szerint a német kormány „objektív képet” próbál alkotni a magyar helyzetről, és a baloldali kritikát teljesen eltúlzottnak tartja. Szerinte Magyarországon működnek a bíróságok, az Alkotmánybíróság, van hová jogorvoslatért fordulni. A keletnémet politikus nem tartja problematikusnak sem a médiatörvényt, sem az új választási regisztrációt. Szerinte külföldről nem szabad beavatkozni, sem Brüsszel, sem Berlin nem írhatja elő a magyaroknak, hogy mit gondoljanak. A kifogásokat, ha vannak ilyenek, a magyar népnek kell megfogalmaznia és felemelnie a hangját – mondta lapunknak.
A német sajtóban az utóbbi két évben megjelent masszív kritikát, a fasizmussal való riogatást a legtöbb mértékadó elemző is túlzottnak érzi. Innen kellene visszatalálni egy kiegyensúlyozottabb Magyarország-kép felé. Ebből a szempontból is sokat várnak Orbán útjától és a találkozót követő előadásától, amelyet az európai politikáról tart majd a Konrad Adenauer alapítvány berlini központjában. „A hisztériának vége, a hangulat megnyugodott. Elvégre még csak két éve van hatalmon az Orbán-kormány, és nincs kizárva, hogy két év múlva meg is bukik. Vagy esetleg egy pragmatikus fordulatot hajt végre. Korai még diktatúráról beszélni, ráadásul az is bebizonyosodott, hogy a nyilvános kritika nem használt, sőt inkább ártott” – nyilatkozott lapunknak egy Magyarországot jól ismerő elemző.
Másik forrásunk szerint a fő gond az volt, hogy a kormány nem kommunikált jól külföldön, nem magyarázta el, hogy mit miért csinál, és nem hivatkozott eleget arra, milyen terheket örökölt a korábbi kormánytól. „A baloldaliakkal és a liberálisokkal ellentétben még Brüsszelben is légüres térben mozogtak, még a szövetségeseik sem tudják, hogy mit akarnak. Nemhogy előre, de még utólag sem. Ebben az hozott némi változást, amikor Lázár János (akkor még a Fidesz frakcióvezetőjeként) Berlinben járt, és nagy sikerű előadást tartott. Sokat tett a magyar megítélés javításáért, ráadásul főnöke sajátos, már-már cinizmusba hajló iróniája nélkül” – mondta egy kereszténydemokrata politikus.
Többek szerint Orbánnak most jól jön, hogy arra hivatkozhat: Magyarország – a bajba került Dél-Európával ellentétben – azért küzd, hogy a saját lábán megálljon, még ha ehhez nem is mindig a legszerencsésebb módszereket választja. Az adósság csökkentése és az IMF-megállapodás megkötése mindenképpen támogatásra talál majd Berlinben. A miniszterelnök Európát ostorozó beszédei azonban rendre értetlenséget váltanak ki, erre a hozzá közel álló fideszes politikusoknak is érdemes lenne őt figyelmeztetniük – mondták lapunknak többen is. Az ellenzéki szociáldemokraták nem ilyen optimisták: Michael Roth (SPD) szeretné, ha Angela Merkel a korábbiaknál egyértelműbben szóba hozná a magyar politikai és gazdasági helyzettel kapcsolatos kritikát. Az SPD Európa-ügyi szóvivője szerint furcsa helyzet, hogy Európában ma mindenki a deficitről beszél, de ez kimerül a költségvetési problémák emlegetésében, és jóval kisebb hangsúlyt helyeznek a demokráciadeficitre. Egyértelművé kell tenni, hogy a kétharmados többség komoly politikai felelősséggel jár, ám ahelyett, hogy a különféle társadalmi csoportokat bevonná a párbeszédbe, a magyar kormány inkább csak megerősíti a társadalmi megosztottságot.
Roth érthetetlennek tartja a Horthy-kultusz újraélesztését, mert ez arra utal, hogy Magyarország nem egy sokszínű, toleráns Európa felé fordul, hanem a múltat akarja feltámasztani. – Az elmúlt két év magyar törvénykezésében sok dolog ad önmagában is okot ad az aggodalomra (köztük a médiatörvény, az alkotmány vagy az új választási törvény), de az egész együtt arra utal, hogy a kormány be akarja betonozni a hatalmát – mondta Michael Roth. Hozzátette: nem igaz, hogy ők csak a jobboldalt bírálják, Victor Ponta román szociáldemokratáit éppúgy felelősségre vonták a Basescu-ellenes népszavazás miatt, és tiltakozásul le is mondták a bukaresti konferenciát. A magyar MSZP-t is a teljes megújulásra biztatja, és arra, hogy próbálja meg helyreállítani az elvesztett bizalmat. Hasonló kritikai szemlélet vár a CDU-tól is. „Hamis érvelésnek tartom, hogy egy másik ország belügyeibe nem szabad beavatkozni. Az egységesülő Európában ezt nem lehet elkerülni” –állította a szociáldemokrata politikus.
Viharos belépő előzi meg a látogatást
Egy nappal Orbán Viktor berlini látogatása előtt, a demokratikus kisebbség jogainak megóvására hívta fel a német kormány a magyar miniszterelnököt – jelentette szerdán a dpa hírügynökség. „Akinek kétharmados többsége van, mindig tudnia kell, hogy a kétharmados többséggel nagy demokratikus felelősség is együtt jár azok iránt, akik kisebbségben vannak” – ismételte meg Steffen Seibert kormányszóvivő Berlinben a korábbi hasonló követeléseket.
Andreas Peschke német külügyi szóvivő nyugtázta az Orbán-kormány „első javításait és irányváltásait”. A párbeszéd folytatódik – mondta. „Abból indulunk ki, hogy ezzel összhangban végül jó megoldásokat lehet találni” –állapította meg a szóvivő.
Utazása előtt Orbán nyilatkozott a Handelsblatt című német lapnak, és egyebek mellett azt mondta: nem tartja többé Magyarország automatikus kötelességének, hogy bevezesse az eurót. Bár a csatlakozási szerződésben ez szerepel, az eurózóna azóta jelentősen megváltozott. A jelenlegi helyzetben a csatlakozást egyenesen felelőtlenségnek tartaná. Orbán szerint az euróövezet válsága még évekig eltart, és a válságmenedzselésre sokkal jobb egy elnöki rendszer, mint a jelenlegi demokratikus berendezkedés. Az interjúban azt is megelőlegezte: berlini tárgyalásain közölni fogja Angela Merkellel, hogy az európai bankuniót túl korainak tartja, az európai bankfelügyelet legfeljebb hosszú távon jó ötlet, és Magyarország nem híve az európai adóharmonizációnak sem.
