Családjáról is beszélt a brit kormányfő
Kormányfői minőségében Cameronnak óhatatlanul szólnia kellett az ország jövőjéről. Ezt már csak azért sem mulaszthatta el, mert egy nappal korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentősen lerontotta a brit gazdaság növekedésének kilátásait. A júliusban feltételezett 0,2 százalékos javulással ellentétben most az IMF ez év végéig 0,4 százalékos visszaesésre számít, amelyet jövőre a korábban előre jelzett 1,4 százaléknál gyengébb, 1,1 százalékos emelkedés követ. Cameron drámai szavakkal úgy fogalmazott, hogy „eljött a számvetés napja”. Nagy-Britannia egész jövője megkérdőjeleződhet, ha nem születnek meg a nehéz, fájdalmas gazdasági döntések. Reményei szerint az emberek megértik az „elsüllyedni vagy úszni” alternatíváját, és kemény munkával válaszolnak a súlyos világgazdasági helyzetből származó kihívásokra. A szónok ígéretet tett arra, hogy az „egyéni becsvágy hajtotta, magasra törő nemzet megvalósítása a célja”.
A munkáspárti vezető nyomában David Cameron is kitért családi vonatkozásokra. Ed Miliband főként világhírű marxista társadalomkutató édesapja, Ralph hatását és – ellentétben Cameron kivételezett, etoni iskoláztatásával – állami gimnáziumi végzettségét emlegette. A kormányfő keményen dolgozó, tőzsdei alkusz édesapja mellett felidézte a 2009-ben, nem egészen hétévesen elhunyt, agyi bénulásban és epilepsziában szenvedő kisfia, Ivan emlékét is. A családi tragédiát a kiemelkedően sikeres nyári olimpia és paralimpia szövegösszefüggésébe helyezte. Elmondta, milyen felemelő élmény volt, hogy ő adhatta át az egyik aranyérmet Ellie Simmonds úszónőnek. Benyomása szerint a paralimpia merőben átalakította a lakosság hozzáállását a testi és szellemi fogyatékkal élőkhöz.
A társadalmi érzékenység fontos szerepet kapott a beszédben. Cameron visszatért korábbi mottójához, a Big Society (nagy társadalom) gondolatához, illetve a Konzervatív Párt össznemzeti, minden országrészt, nemet, fajt és szexuális irányultságot befogadó és képviselő jellegéhez.
A pártkongresszusok évadjának végével nagy várakozás előzi meg a legújabb közvélemény-kutatási eredményeket. A legfrissebb YouGov felmérés szerint a Munkáspárt magasan a legnépszerűbb: 45 százalékával alaposan maga mögé utasítja a 31 százalékon álló Konzervatív Pártot és annak mindössze nyolc százalékkal bíró koalíciós partnerét. A Liberális Demokratákat különösen elszomoríthatja, hogy támogatottságuk megegyezik az Európa-ellenes Függetlenségi Pártéval (UKIP).
A 42 éves Ed Miliband tekintélyének jót tett a kongresszusi szereplés: a megkérdezettek a korábbiaknál három-hét százalékkal pozitívabban értékelik vezetői képességeit, határozottságát, személyes szerethetőségét és a recesszió leküzdését szolgáló stratégiáját. Mégis valamennyi téren David Cameron mögött kullog, és a megkérdezettek több mint fele „meglehetősen vagy nagyon valószínűtlennek” tartja, hogy a fiatalabbik Miliband beköltözhet a Downing Street 10.-be. Mindezt annak ellenére, hogy csak a közvélemény harmada tartja „hozzáértőnek” a kormány tevékenységét.
