Jelentős tisztséget tölt be Londonban, bármikor visszatérhet a Cseh Statisztikai Hivatal élére is. Ilyen jó helyzetben miért választja a bizonytalant, miért indul az elnökválasztáson?

Nem szeretem a nagy szavakat, de úgy látom, hogy a számtalan korrupciós botrány, a politikusok pökhendisége és szociális érzéketlensége miatt a cseh polgárok többsége csalódott a nagypolitikában, szertefoszlóban a bársonyos forradalom eszméi. A gondokat a gazdasági válság és a megszorító intézkedések is tetézik. Pedig az átlagpolgárok többsége nem közömbös a közügyek iránt. Gyökeres változást szeretnének, morális megújulást, és én ebben a folyamatban szeretnék államfőként szerepet vállalni. Hazámban először kerül sor közvetlen elnökválasztásra, amit a remélt megújulás kezdetének tartok. Nyílt titok, hogy korábban vitatható háttéralkuk, olykor elvtelen kufárkodások révén jutottak egyezségre az alsóházi képviselők és a szenátorok az elnök személyéről. Ha nem változtak volna a szabályok, akkor nem indulnék a választáson.

Mennyit szán a kampányra, s honnan teremti elő a szükséges összeget?

Harmincmillió korona (hozzávetőleg 330 millió forint – a szerző megj.) körüli kiadással számolok. Ezt részben saját megtakarított pénzemből, részben szponzorok és más támogatók hozzájárulásából kívánom fedezni. Pártoktól, állami cégektől, továbbá szélsőséges szervezetektől egyetlen fillért sem fogadok el. A honlapomon mindenki nyomon követheti, kik támogatnak.

Hihetőnek tartja, hogy az egyik ismert cseh vállalkozó kilencmillió koronával teljesen önzetlenül támogatja? Ez nem egyik vetélytársa, Milos Zeman véleményét erősíti-e, aki szerint ön a jobboldal, s azon belül is a bankárok és a milliárdosok jelöltje?

Mielőtt bárkitől pénzt fogadnék el, tisztázom: semmilyen ellenszolgáltatást ne várjon tőlem. Különben nem tartom magam jobboldali jelöltnek, hanem olyan személynek, aki a gyökeres változást szorgalmazza, s emiatt vannak támogatóim szép számmal. A közvetlen elnökválasztást szerintem a parlamenti voksolásoktól eltérően nem az ideológiák, a jobb- és a baloldal összecsapása jellemzi majd. Ezen a megmérettetésen remélhetőleg olyan hiteles személyiséget biztosítanak bizalmukról a polgárok, aki az európai politikai kultúra, a demokratikus értékek és a jogállamiság egyik pártsemleges képviselője. És nem utolsósorban őre.

Az Európai Unió súlyos gondjai, miként a gazdasági válság következményei Csehországot is érintik. Közgazdászként miben látja a krízis okait és a kilábalás lehetőségeit?

Súlyos problémáinknak alapvetően két oka van. Az egyik abból fakad, hogy az unió legalább tízszer nagyobb iramban igyekszik föderalizálódni, mint egykor az amerikaiak, holott egységes európai politikai nemzet nem létezik. A másik tényező több kormány felelőtlen viselkedése volt, amelyek hosszú éveken át áltatták magukat azzal kapcsolatban, hogy a jólét hitelekből tartósan fenntartható. Az Egyesült Államoknak megfelelő politikai és gazdasági eszközei vannak arra, hogy eredményesen reagáljon a válságra. Az unió és főleg az eurózóna azonban tétovázik a szuverén nemzetállam és a föderalizálás keresztútján. Nem vagyok híve sem a brüsszeli bürokrácia előtti kritikátlan hajbókolásnak, sem pedig az unió lerombolásának. Az úgynevezett rugalmas integrációt támogatom, amely világosan megszabná a minden tagországra vonatkozó játékszabályokat, s ugyanakkor mindannyiunknak lehetőségünk lenne szuverén módon dönthetni arról is, hogy milyen területen kívánunk együttműködni, s hol őrizzük meg önállóságunkat. Meddő viták helyett ebbe az irányba kellene lépni mielőbb.

Mi a véleménye a magyarországi válságkezelésről és a gazdaságpolitikáról?

Nincs felhatalmazásom beleszólni egy másik ország belügyeibe.

Magánvéleményét azért kifejthetné...

Legfeljebb annyit tudok hozzátenni: megbízott kormányfőként kiváló munka- és személyes kapcsolatban voltunk Bajnai Gordonnal.

Az elhúzódó válság a szélsőséges csoportok térnyerését segíti elő, főleg a posztszocialista államokban. Valóban radikalizálódik a cseh társadalom is, ahogy több ismert prágai politikus hangoztatja?

Az elégedetlenség nálunk is fokozódik, főleg a súlyosbodó megélhetési gondok miatt. A politikusok iránti bizalmatlanság pedig tétlenségük és átgondolatlan intézkedéseik következménye. Mindezekből a hibákból, szinte már politikai bűnökből, táplálkoznak a szélsőséges csoportok. Nálunk szerencsére nincsenek sokan, de bagatellizálni sem szabad ezeket a jelenségeket. Főleg a romaellenes bűncselekmények intenek erre mindannyiunkat.

Mit tenne államfőként a visszaszorításuk érdekében?

Nem elegendő, ha csak szavakkal ítéljük el a gyűlölködést. Ahol ilyesmi felüti a fejét, oda az államfőnek személyesen el kell mennie. Minden törvényes eszközzel szorgalmazni kell a szélsőségek visszaszorítását, és adott esetben bírálnám azokat a politikusokat is, akik gerjesztik a kisebbségek elleni indulatokat. Ideiglenes kormányfőként többször is megtettem, s emiatt még a fiamat is életveszélyesen megfenyegették. Mégsem változott a meggyőződésem, hogy az aktív magatartás nemcsak az elnök kötelessége, hanem a felelőssége is, minden tisztességes polgár és a társadalmi béke megőrzése érdekében.

Nagy előnnyel vezeti az elnökjelöltek népszerűségi listáját, ám a választásokig, vagyis januárig sok víz lefolyik még a Moldván. Mit tervez arra az esetre, ha mégsem választják meg?

Nincs katasztrófatervem, kiskapukat sem hagytam nyitva. Fizetés nélküli szabadságon vagyok, s amint hivatalosan is bejegyeznek elnökjelöltként, Londonban fel is mondok. Nyugdíjba sem készülök. Járom az országot, a polgárok ezreivel találkozom. Hiszem, hogy sokan közülük megtisztelnek a bizalmukkal, s közösen sikerül visszaállítanunk a tisztességes értékrendet a közéletben.

Klaus teszteli a közvéleményt

Nagy visszhangot váltott ki a cseh államfőnek a Lidová noviny értelmiségi napilapban megjelent legutóbbi interjúja, amelyben elsősorban a saját jövőjével foglalkozik. –Ha továbbra is nemtelen bírálatok érnek bizonyos politikai érdekcsoportok részéről, mások pedig azzal riogatják a közvéleményt, hogy visszatérek a nagypolitikába, akkor akár valóra is válthatom ijesztgetéseiket. Megtörténhet, hogy az asztalra csapok és valóban maradok, mert ez így nem mehet tovább – szögezte le. Egyébként a PolgáriDemokrata Párt – amelynek az államfő jelenleg a tiszteletbeli elnöke, korábban pedig évtizedeken át a vezetője volt - több befolyásos politikusa már eddig is bíztatta őt a visszatérésre. Főleg azok, akik elégedetlenek Petr Necas kormányfő és jelenlegi pártelnök tevékenységével. Prágai elemzők szerint nem kizárt, hogy Václav Klaus legújabb nyilatkozata amolyan kísérleti léggömb, amellyel a közvélemény reagálását szeretné megismerni.

Eddig a hetvenegy éves Václav Klaus azt állította, hogy jövő március 8-án – amikor lejár a második államfői megbizatási ideje – véglegesen kilép a nagypolitikából, s hátralevő éveiben a nevét viselő intézetet indítaná be és működtetné, ahol a tervei szerint elsősorban gazdasági és politikai konferenciákat, előadásokat szerveznének, neves személyiségek részvételével. Petr Kellner a cseh főváros Dejvice negyedében már vásárolt neki egy barokk kastélyt, amelyben Václav Klaus és felesége lakik majd, s amely az intézet székhelye lesz. A prágai milliárdos bejelentette azt is, hogy jelentős összeggel járul hozzá az intézet fenntartásához is.