Köszi, önálló lettem!
Magyarországon lett önálló Elena Gomez Collado, aki reklámot és PR-t tanulni jött a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolára (ugyanitt végzett Gréta is). – Spanyolországban a fiatalok a harmincas éveikig a szüleikkel együtt élnek, én Budapesten tanultam meg egyedül boldogulni – meséli. Elena mindig is utazni akart és más helyeket megismerni. Amikor az Erasmus-ösztöndíjhoz válogatott a helyszínek közül, Nagy-Britannia vagy Belgium túlságosan „tipikusnak” tűnt, Törökország viszont túlzottan „extrémnek”, így végül Magyarországra esett a választása.
– Szeretik a partikat és az olcsó italokat. De ugyanúgy érdeklik őket a városok, a kulturális élet, rengeteget utaznak Magyarországon –jellemzi az ideérkező külföldi diákokat Tóth Tamás, az ESN Magyarország (Erasmus Student Network) elnöke. Ő közlekedési mérnökként végzett Győrben, most logisztikai mérnöknek tanul, és három hete kezdett dolgozni egy budapesti telekommunikációs cégnél. Aki felvette Tamást, meglátta az önéletrajzában az ESN-nél betöltött posztot, és máris akadt közös témájuk: az illető lánya is volt erasmusos diák.
A rossz hír hozzájuk is eljutott: az Erasmus diákprogram uniós költségvetése komoly gondokkal küzd, az Európai Bizottság válságtanácskozást hívott össze. – A bizottság egyelőre annyi tájékoztatást adott, hogy az idén meg tudják oldani az ösztöndíjak kifizetését. Egy biztos: az Erasmus huszonöt éves fennállása alatt sosem volt még ilyen probléma – tárja szét a karját Tóth Tamás. AggódikKoncsos Gréta is, aki a Social Erasmus magyarországi koordinátoraként foglalkozik a hallgatókkal: – Óriási érvágás lenne, ha elfogyna a pénz. Az Erasmus programot mindenki imádja, ez az életünk!
Népszerű az Erasmus akkor is, ha a havi ösztöndíjból általában nem lehet megélni. Az összeg országonként és egyetemenként változó, a külföldön tanuló magyar egyetemisták átlagosan 300–350 eurót kapnak egy hónapra. Grétának is 350 euró járt Antwerpenben, ám ez még a 450 eurós albérletre sem volt elég (a kollégiumban már nem maradt hely). A szülei segítsége nélkül nem tudta volna végigcsinálni a fél évet, ők a kezdetektől fogva biztatták: menjél, csináld!
Két másik spanyol diákkal együtt bérel lakást Elena, aki még kevesebbet, 200 eurót kap havonta; ez a lakbér rá eső részét sem fedezi. A honfitársait is a szülők támogatják, másként ez nem működne. Tóth Tamás megsúgja, hogy a legtöbb ösztöndíjas éppen Spanyolországból érkezik ide. Az Erasmus program keretében Magyarország félévente 2500 külföldi hallgatót fogad.
A sok élettapasztalat mellett legalább annyi nyelvtudás is ragad a másik országban szerencsét próbáló egyetemistákra. – Igazi kiugrás volt nekem az Erasmus-ösztöndíj, nyitás a külvilág és az emberek felé. Külföldön ráadásul a nyelvtanulás is jóval hatékonyabb: ott muszáj beszélned a többiekhez, különben halálra unod magad – idézi fel Koncsos Gréta. Más helyzetben van persze Elena Gomez Collado, aki a fő kihívásnak a nyelvi akadályt nevezi. Aznap például nagybevásárolni ment a közértbe, de sehogy sem tudta megértetni magát, és végül heten is összeszaladtak, hogy segítsenek neki. Mire Elena magyarul annyit mondott nekik: köszi!
