„Ne faragják le a kohéziós alapot”
Az unió nettó befizető országai ugyanis a támogatások radikális csökkentését szeretnék elérni. A Kohézió barátai nevű csoport tagjai most Robert Fico szlovák kormányfő kezdeményezésére Pozsonyban találkoztak, a megbeszélésen részt vett Orbán Viktor magyar kormányfő is. A miniszterelnökök közös nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés, továbbá az elmaradott régiók felzárkóztatása érdekében lényeges lefaragások nélkül kell folytatni a szolidaritáson alapuló kohéziós politikát.
– A résztvevők hangja minden bizonnyal novemberben Brüsszelben is erőteljesen hallatszik majd, amikor a rendkívüli csúcstalálkozón az unió következő költségvetése kerül napirendre. Akkor a nettó befizető uniós tagállamok kénytelenek lesznek mérlegelni a kérésünket – szögezte le a tanácskozás végén a vendéglátó miniszterelnök.
A magyar miniszterelnök szerint az EU fontos és érzékeny szakaszba ért. – A vita arról szól, hogy miként lehet Európát, illetve az unióhoz tartozó országokat egyenként kirángatni a válságból. Ahhoz, hogy az unió egyes tagországai sikerrel lábaljanak ki a válságból, az EU-ból érkező fejlesztési forrásokra is szükség van – idézte a miniszterelnököt az MTI.
– Amire törekednünk kell, az a tárgyalás és a megegyezés – hangoztatta Orbán Viktor, aki szerint a kohéziós csoport többi országának a vezetői is a megegyezés szándékával lépnek fel tárgyalásaik során, ugyanakkor kinyilvánítják azt is, hogy milyen feltételek elfogadhatatlanok számukra. – Világossá tesszük, hogy nincs Európai Unió közös európai fejlesztések nélkül, nincs Európa akkor, ha az unióhoz később csatlakozott és szegényebb országok nem kapnak támogatást a gazdagabb országoktól – szögezte le.
Magyarország elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a bizottság javaslata szerint a kohéziós támogatásokat az érintett ország GDP-jének 2,5 százalékában maximálnák. Ezzel ugyanis a magyar támogatás akár 20 százalékkal is csökkenhetne, mutattak rá korábban magyar szakértők. A tanácskozáson José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke igyekezett a kompromisszum irányába terelni a vitát. Hangsúlyozta, hogy a vitatott ügyben a novemberi ülésig a tagországoknak egyezségre kellene jutniuk. – A megegyezés fontos üzenet lenne az unió döntőképességéről – szögezte le az Európai Bizottság elnöke.
– A nettó befizető országok beleegyezhetnének az ambiciózus kohéziós politika folytatásába, és tovább támogathatnák az unió kevésbé prosperáló régióit. Ezzel elősegíthetnék a fejlődést, és csökkenthetnék az egyenlőtlenséget egész Európában. A Kohézió barátai azzal járulhatnak hozzá az egyezséghez, ha elfogadnák a szigorított feltételeket. Néhányan közülük még mindig úgy tartják, hogy jár nekik a pénzzel teli boríték, függetlenül attól, mire költik a támogatást. Ezek a támogatások azonban csak az érintett országok fejlődését, versenyképességének erősítését és a közös uniós célokat szolgálhatják – folytatta Barroso.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint szükség van a tagországok kompromisszumkészségére, mert csak így juthatnak egyezségre. Az Európai Bizottság költségvetés-tervezete 2014 és 2020 között a kohéziós politika támogatására 339 milliárd euróval számol, ami 15,8 milliárddal, mintegy 4,5 százalékkal kevesebb, mint a jelenlegi költségvetési periódusban. A nettó befizetők – Németország, Franciaország, a skandináv tagállamok, továbbá Nagy-Britannia, Ausztria és Hollandia – ezenkívül még további, legalább 50-60 milliárdos lefaragást szorgalmaznak, amit a Pozsonyban tanácskozó csoport tagjai elfogadhatatlannak tartanak. Ők vagy a szinten tartást, végső soron pedig a bemutatott tervezet elfogadását szorgalmazzák.
