Világossá tette Recep Tayyip Erdogan kormányfő környezete, hogy Törökország nem kíván háborút indítani szomszédja ellen, viszont erélyes figyelmeztetésnek szánta a háborús felhatalmazást. Omrán ez-Zohbi szíriai tájékoztatási miniszter elnézést kért a szerdai súlyos határincidensért, és Damaszkuszban azt is bejelentették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben. Az incidensben öten meghaltak, legalább kilencen pedig megsebesültek a török oldalon, Akcakale településen, feltehetően szíriai kormányerőktől származó aknagránátok becsapódásakor. Válaszul a török tüzérség a szíriai oldalt ágyúzta; ez jelentések szerint csütörtökre virradóra is folytatódott.

Tény, hogy korábban is sor került a két ország közötti, ennél kisebb súlyú határincidensekre. Feszültséget keltett nyáron egy török felderítőgép szíriai lelövése is. – Tizenöt napja nem aludtunk otthon, csak távolabb élő rokonoknál, mert nem biztonságos odahaza maradni – nyilatkozta a Reutersnek egy akcakalei boltos. A körzet török (kormánypárti) képviselője pedig arról számolt be, hogy nagyon súlyos összecsapásokra került sor a szíriai oldalon, és ennek hatásait a török fél is megsínyli. A török oldalon mintegy 90 ezer szíriai lelt már menedékre, miután végeláthatatlanul folytatódik a szíriai kormányerők és a lázadók konfliktusa.

Ugyanakkor a háborús felhatalmazás hátterébe enged bepillantást annak az ellenzéki (CHP) képviselőnek a nyilatkozata, aki elmondta: a javaslatot szeptember 20-i keltezéssel terjesztették be, azaz az Erdogan-féle iszlamista kormánypárt, az AKP két hete fontolgatta már a lépést. – Egyre növekvő mértékben láthatóak a szíriai válság negatív hatásai nemzetbiztonságunkra – hangoztatta Erdogan.

Csütörtöki bejelentésében Erdogan közölte, hogy „minket soha nem fog érdekelni egy háború Szíriával”, a parlamenti felhatalmazás célja csak az elrettentés. A török hadsereg egy éven át indíthat akciókat Szíriában lévő célpontok ellen. (Hasonló parlamenti felhatalmazás kell az Észak-Irakban rejtőzkődő kurd szeparatisták elleni fellépéshez is.) Erdogan hangsúlyozta, hogy békét és biztonságot akar, de hozzátette, hogy országa meg tudja védeni polgárait és határait a támadásoktól. Ezt senki ne próbálja tesztelni – figyelmeztetett.

Erdogan nem a levegőbe beszélt. 402 ezer katonával Törökországé a legnagyobb hadsereg a NATO-ban az Egyesült Államok után.

Törökország még szerdán, jóval a 320-129 arányban elfogadott parlamenti felhatalmazás előtt megtorolta a sérelmet, és visszalőtt, szír ellenzéki források szerint a hadsereg több katonájával végezve Tell-Abjadban. Damaszkusz egyébként sietve hátrált az incidens után, és ígéretett tett arra, hogy nem fordul elő többé az akcakaléihoz hasonló incidens. A dél-törökországi Sanliurfa tartományban fevő települést korábban már többször támadta a szír tüzérség, de halálos áldozat szerdáig nem volt.

A törökök között egyébként senki nem akar háborút: csütörtök este az isztambuli Takszim téren több ezer ember gyűlt össze és skandált háborúellenes jelszavakat, amelyek között előkelő helyen szerepelt, hogy Törökország nem lesz az „imperialisták katonája”. Ami a Szíriában zajló polgárháborút illeti, Ankara a felkelők oldalán áll, és már többször lemondásra szólította fel Bassár el-Aszad szír elnök rezsimjét. A szír–török határ mentén rengeteg a menekült, és amerikai sajtóértesülések szerint aktív a CIA is, amely állítólag hónapok óta képzi ki harcra török oldalon a szír felkelőket.

Eközben a törökországi menekülttáborok kezdenek megtelni. Szíriából a forradalom másfél éve alatt becslések szerint mintegy 120 ezren menekültek az északi szomszédhoz. Regisztrált menekült közöttük 75 ezer van, a határtartományok hatóságai pedig a CNN szerint mostanában ajtóról ajtóra járnak, hogy regisztrációra vagy Szíriába való visszatérésre kényszerítsék őket.

A nemzetközi közösség egyöntetűen elítélte a török települést ért szíriai támadást, és szövetségesei – köztük a magyar Külügyminisztérium – sorra kiálltak Ankara mellett. Erőteljes figyelmeztetést küldött Damaszkusznak a NATO sürgősséggel összehívott brüsszeli nagyköveti tanácsa. Az atlanti szövetséget életre hívó washingtoni szerződés negyedik cikkelye értelmében bármely NATO-tagállam konzultációt kezdeményezhet, ha úgy ítéli meg, hogy veszély fenyegeti területi épségét vagy biztonságát. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter bejelentette: Washington megtárgyalja szövetségesével, melyek lehetnek a következő lépések. Az USA diplomáciájának irányítója „nagyon-nagyon veszélyes helyzetről” beszélt.

A feszültség további élezésének elkerülésére a világpolitika több kulcsszereplője, így Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is közvetlen kapcsolatfelvételre szólította fel a feleket. A Budapesten, Orbán Viktorral és Martonyi Jánossal tárgyaló William Hague brit külügyminiszter az MTI jelentése szerint kijelentette: a határincidens is azt bizonyítja, hogy „minél tovább tart a szíriai válság, annál nagyobb veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra, beleértve a Szíriával szomszédos országokat”. Ezért fontos, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa el tudjon fogadni egy „ellentmondást nem tűrő” határozatot Szíria ügyében – mondta Hague.