Nem ízlik a politikusoknak a „katari párizsi”

Az olajmilliárdokban úszó öböl menti Katarnak megnőtt az étvágya Franciaországban. Már nem elégszik meg azzal, hogy korábban bevásárolta magát a francia iparba (Total, Veolia, Lagardere), és azzal sem, hogy dohai befektető kezére került a francia szállodaipar négy gyöngyszeme (a cannes-i Martinez, a párizsi Concorde Lafayette és a Hotel du Louvre, valamint a nizzai La Méditerranée). Még az egyik legnépszerűbb francia futballcsapat, a Paris St.-Germain tavalyi megszerzése sem csillapította az étvágyat.

Katar még többet akar. Az egy főre jutó hazai össztermék tekintetében világelső öbölállam már a francia politikai élet felé kacsingat. Késznek mutatkozna ugyanis 50 millió eurós programot indítani Párizs külvárosainak gazdasági fejlesztésére. A terv heves indulatokat kavar a francia politikában, főleg a paletta két szélén. A Baloldali Front vezére, Jean-Luc Mélenchon pénzügyi gyarmatosításról beszél, míg Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke hatalmas politikai hibának, a nemzeti függetlenség kiárusításának tartja az elővárosok katari megmentésének tervét. Le Pen szerint Katar trójai falóként használja majd a fejlesztési projektet, azaz beteszi a lábát egy olyan területre, ahol egyébként is többségben vannak az arab bevándorlók – idézi az FN vezérét a párizsi L’Express.

Még a mérsékelt francia jobboldali pártokat is megosztja a „katari nyomulás”. Lionel Luca, az UMP képviselője a napokban parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta az ügyben. Claude Bertolone-nak, a Nemzetgyűlés elnökének küldött levelében a képviselő azt fejtegeti: „Semmi nyugtalanító nem lenne a tervben, ha Katar világi demokrácia, de legalábbis nem prozelita (térítő, híveket toborzó) vallási állam lenne. Így azonban minden megmozdulása, gazdaságinak álcázott befektetési terve gyanút kelt.”

Jean-Francois Copé, a jobbközép UMP főtitkára már sokkal megengedőbb, amikor azt mondja, hogy óvatosnak kell lenni és ellenőrizni a pénz eredetét, s vigyázni, nehogy a franciaországi muzulmán vallási közösséghez kerüljenek ezek a források –de az elővárosok katari támogatásának tervét teljes egészében nem utasítja el. Nem is teheti, hiszen az ötlet tavaly novemberben, még Sarkozy elnöki periódusában merült fel. Akkor parkolópályára került ugyan – Sarkozy nem akart támadási felületet adni a politikai ellenfélnek –, de a pénzre nem mondott nemet. Hogy is tehette volna, amikor az első igazán komoly katari üzlet felett ő maga bábáskodott.

A So Foot nevű francia futballmagazin írta meg, hogy 2010. november 23-án Sarkozy meghívta a katari herceget, Tamim Bin Hamad al Thanit – aki nem mellesleg a Qatar Investment Autority (QIA) vezetője –, valamint Michel Platinit, az UEFA elnökét egy vacsorára az Élysée-be. Ott a francia elnök a hírek szerint meggyőzte Platinit, hogy a soron lévő szavazáson Katarra voksoljon a 2022-es világbajnokság leendő helyszíneként. (A szavazást Katar meg is nyerte.) Még a desszert előtt Sarkozy azt is elrendezte, hogy a QIA megvegye kedvenc csapatát, a PSG-t, továbbá hogy az al-Dzsazíra megvásárolja az első osztályú francia futballbajnokság mérkőzéseinek közvetítési jogát. Igazán jól alakultak a francia–katari kapcsolatok: Párizs 2010-ben Becsületrenddel tüntette ki a katari emírt, az öböl menti állam ingatlanbefektetői adókedvezményben részesültek, a katari first lady, Sheika Mozah bevásárolta magát a francia divat üzletbe. Egy komoly fegyverüzletről is keringtek hírek.

Mondanunk sem kell, Katar Sarkozy újraválasztásának szurkolt, nem szerette volna ugyanis kockáztatni a szépen induló francia kapcsolatokat. Noha nem Doha csapata nyert az elnökválasztásokon, nagy tragédia nem történt. A győztes Francois Hollande a nevére vette Sarkozy tervét, apró módosításokkal persze. Az 50 millió eurós elővárosi projekt 100 milliósra duzzadt oly módon, hogy a francia állam is hozzátette a maga részét. S a terv nem csupán az elővárosok fellendítését szolgálja immár, hanem a vidék is részesülhet a pénzből.

Vannak persze, akiknek még így sem ízlik a „katari párizsi”. Attól tartanak, hogy Doha masszív franciaországi beruházásai nagyobb volumenű befolyási stratégia részét képezik – olvasható a Le Figaro internetes kiadásában.

Katar segítene a lepusztult, elsősorban bevándorlók lakta párizsi külvárosokon
Katar segítene a lepusztult, elsősorban bevándorlók lakta párizsi külvárosokon FOTÓ: AFP ALEXANDER KLEIN
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.