„Jó lenne felmérni, mi valósult meg a stratégiai partnerségből”
Nem is olyan rég a magyar külügyi vezetők kegyelmi állapotról beszéltek a román–magyar viszony kapcsán. Milyennek látja a kapcsolatokat?
Nagyon jó az együttműködésünk Magyarországgal európai és nemzetközi téren is. Budapesti látogatásommal is ezt erősítettem meg. A két ország viszonya több szempontból különleges. Idén ősszel lesz tíz éve annak, hogy megszületett a stratégiai partnerségi nyilatkozat. Azóta számos, mindkét állam polgárainak érdekeit szolgáló projektet dolgoztunk ki és vittünk tovább, közösen részt veszünk az európai építkezésben, és a fontos pillanatokban kölcsönösen támogattuk egymást. Ezért is javasoltam, hogy szervezzünk novemberben a stratégiai partnerség megkötésére emlékező rendezvényeket Bukarestben és Budapesten. Kapcsolatainkat jelenleg a szoros és pragmatikus párbeszéden alapuló légkör jellemzi.
Ezzel együtt az elmúlt időszakban magyar részről több olyan nyilatkozat is elhangzott, amelyet Bukarest hivatalosan elítélt.
Mint említettem, szilárd és érett a viszonyunk, amelyet több generáció épített, politikai hovatartozástól függetlenül. Korábban is, most is kifejeztük, hogy a közvetlen, diplomáciai csatornákon zajló kommunikációt részesítjük előnyben. Problémák voltak és vannak, de a kétoldalú párbeszéd kereteit meghaladó nyilatkozatok nem a megoldást szolgálják. Azért vannak a különféle összejövetelek, bizottságok, hogy a vitás kérdéseket ezek keretén belül beszéljük meg. Én hiszek ezeknek a mechanizmusoknak a hatékonyságában, és tudjuk, hogy budapesti partnereink ugyanígy vannak vele. Természetesen egyes kérdéseket másként látunk, de azon leszünk, hogy ezekre közösen megoldást találjunk.
Visszatérő probléma a kisebbségi kérdés. Korábban Victor Ponta miniszterelnök és személyesen ön is felrótta a magyar kormánynak, hogy nem fordít kellő figyelmet a román közösség jogainak a biztosítására. Tapasztal változást ezen a téren?
Ismételten hangsúlyoztam, fontos, hogy a felek kiegyensúlyozottan kezeljék a két kisebbség nemzeti identitásának megőrzését – ők valóságos hidat képezhetnek a két ország között. Nagyon jól ismerem a magyarországi románok helyzetét, alkalmam volt hosszú időn át közvetlen kapcsolatot fenntartani a román közösség képviselőivel és a magyar hatóságokkal előbb a határon túli románokért felelős államtitkárként, majd a szenátus külpolitikai bizottságának elnökeként. Meg kell mondanom, hogy a bajok „rendszerszintűek”. Gondolok itt az etnobizniszre, a néhány iskola és egyházközség finanszírozásának nehézségeire, a parlamenti képviseletre, a magyarországi románok kutatóközpontjának finanszírozására, a méhkereki román kulturális központ létrehozására. Ezeket sorolták gondként a román közösség képviselői is, akikkel Budapesten találkoztam. Jeleztem Martonyi miniszter úrnak, a miniszterelnöknek és a parlament elnökének is, hogy aggaszt bennünket ezeknek a problémáknak a megoldatlansága. Ugyanakkor üdvözöltem, hogy Orbán Viktor úr személyesen biztosított, támogatja a románok jogainak szavatolását. Megköszöntem a magyar félnek, hogy elfogadta és a politikailag támogatja Andrei Saguna érsek gyulai szobrának felállítását. A magyarországi román közösség régi óhaja teljesül ezzel.
Mely területeken igazán jó a két ország viszonya?
Európai ügyekben rendkívül hatékonyan dolgozunk együtt. Ugyanazok a céljaink a kohéziós alapok, az agrárpolitika, az energetikai biztonság, a fejlődési perspektívák és a válság leküzdése terén. Folytatjuk az együttműködést a határokon átívelő programok, a közlekedési és szállítási útvonalak összekötése, a Nabucco és az AGRI vezeték mielőbbi megépítése érdekében. Romániának és Magyarországnak közösek az érdekei a Nyugat-Balkánt és a keleti partnerséget illetően. Nagyon jó az együttműködésünk külpolitikai téren is. Mostani látogatásomon közöltem kormányunk döntését, hogy Budapest kérésére Románia bagdadi nagykövetsége ideiglenesen befogad két magyar diplomatát.
A két kormány 2008-ban ülésezett utoljára együtt. Ennek a gyakorlatnak a folytatását javasolta Budapesten?
Az együttes kormányülés rendkívül hasznos az ágazati együttműködések szempontjából. Azt javasoltam, hogy a jövő év elején tartsunk együttes kormányülést, több okból is. Egyrészt jó lenne felmérni, mi valósult meg a stratégiai partnerségünkből, másrészt új közös projektekre van szükség. Egész sor olyan tervünk van, amelyet egy közös kormányülésen átbeszélhetünk.
Újabb terv Nyirő temetésére?
Tudomásunkra jutott, hogy októberben újra megpróbálják újratemetni Nyirő József hamvait, ezért nyomatékosan arra kértem Orbán Viktor magyar kormányfőt, hogy ne támogassa a kísérletet – jelezte a román külügyminiszter. Titus Corlatean a Digi24 román hírtelevíziónak beszélt arról, hogy információi szerint az antiszemita erdélyi író Madridból hazahozott hamvainak még októberben, a nyilvánosság teljes kizárásával adnák meg a végtisztességet Székelyudvarhelyen. A román hatóságok májusban egyszer már meghiúsították az újratemetési kísérletet.
