Szaakasvili keddi – váratlanul gyors – nyilatkozatával eldőlt, hogy a parlamenti választással történelmet írtak a posztszovjet országban. Először fordult elő, hogy voksolás révén került hatalomra az ellenzék. Az eddigi hatalomváltás radikálisabb úton történt: az 1991-ben függetlenné vált ország első elnökét, Zviad Gamszahurdiát az 1993-ra kiteljesedő polgárháborúban ölték meg. Ezután került hatalomra a peresztrojka nagy öregje, az utolsó szovjet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze, aki 2003-ban – az őt győztesnek kihozó választások eredményét kétségbe vonó tömegtüntetések nyomán – kényszerült távozni, átadva a hatalmat korábbi szövetségesének, Miheil Szaakasvilinek.

A mostani választás nem az elnök személyéről, hanem a parlament összetételéről szól, de a jövőre életbe lépő alkotmánymódosítás nyomán a hatalom java az elnök kezéből a kormányfőhöz kerül. Így a hétfői voksolás győztese a hatalom valódi birtokosa is lesz. Ivanisvili győzelme azt is jelenti, hogy Szaakasvili hatalmának átmentése nem sikerült: az elnök 2013-ban már nem indulhat újra az elnöki posztért, vélhetően ezért a kormányfői székbe akarta magával vinni a hatalmat, csakhogy ezt a tervét pártja veresége keresztülhúzta.

Hiába állt ki Szaakasvili mellett a múlt héten Grúziában járt Orbán Viktor is. A magyar kormányfő az ország második legnagyobb városában, a Tbiliszitől 220 kilométerre fekvő Kutaisziben – ahová a nyáron Szaakasvili átköltöztette a parlamentet – fellépett az elnök pártjának kampányzáró gyűlésén. Orbán a stadionban megjelentek előtt kijelentette: Szaakasvili az ország jövőjének záloga, míg az ellenjelöltek a visszatérést jelentik a múlthoz.

Ez volt a fő motívuma az ENM kampányának is, de úgy tűnik, a választókat nem ijesztette el a múlt, sem az, hogy a kormánypárt a grúz politikában alig egy éve megjelent Ivanisvilit Moszkva emberének igyekezett beállítani. Ennek ellenére Moszkvából még nem reagáltak hivatalosan a választási eredményekre, miközben az USA Tbiliszibe akkreditált nagykövete már gratulált a győzelemhez.

Szaakasvili vereségéhez elsősorban a gazdasági helyzet járult hozzá. Az ország GDP-je hivatalosan látványosan nőtt (tavaly nyolc százalékkal), ám a munkanélküliség 16 százalék fölé ugrott. Az államadósság négy év alatt megháromszorozódott. A makrogazdasági mutatóknál is fontosabb, hogy a 3,6 millió választópolgár többsége a magas (a hivatalos 16 százalék helyett 40 százalékra becsült) munkanélküliség és a tíz százalék feletti infláció miatt bizonytalannak érzi saját jövőjét.

A hontalan milliárdos

Alig egy éve jelentette be Bidzina Ivanisvili, hogy pártot alapít, amellyel reményei szerint legyőzi Miheil Szaakasvili elnök pártját. Az 56 éves üzletember által gründolt Grúz Álom (KO) annak ellenére futott fel, hogy vezetője előélete akár bizalmatlanságot is szülhetett volna. A Forbes által az idén 3,5, korábban 6 milliárd dollárra becsült vagyonát a 90-es évek Oroszországában szerezte, bankot alapított, fém- és ingatlanipari beruházásokban vett részt, tavaly a 25. leggazdagabb oroszországiként tartották számon. Az idén minden oroszországi üzleti érdekeltségét eladta, másfél milliárd dollárért. Grúz állampolgárságot csak 2004-ben kapott, de a meglévő orosz és az abban az évben felvett francia állampolgársága miatt el is vesztette azt, miután a politika porondjára lépett.

Hiába mondott le két másik állampolgárságáról, a grúzt mindmáig nem kapta vissza. (Munkatársunktól)

Bidzina Ivanisvili sajtótájékoztatót tart Tbilisziben. Sikerült neki