Az 1981 óta Magyarországon élő, az orvosi egyetemet Budapesten és Szegeden elvégző, magyarul akcentus nélkül beszélő Bourgla doktor nem profi műfordító, hanem Bicskén praktizáló háziorvos. Szír származásúként és az arab országban zajló forradalom híveként azonban úgy gondolja, hogy a magyar közvéleménynek is érdemes megismernie A burok – Egy leskelődő naplóját.

Az először Libanonban, majd Franciaországban megjelent könyv börtönnapló: a szerző, Moustafa Khalifa azt meséli el, hogy egy Franciaországban élő filmrendezőt koholt vádak alapján miként vet börtönbe az Aszad-rezsim, a keresztény arab férfit milyen brutális módszerekkel kínozzák és alázzák meg, milyen kegyetlenségekkel szembesül nap mint nap. Az első ötven oldalhoz erős gyomor kell, hogy az olvasó elbírja a veréseket, gyilkosságokat filmszerűen visszaadó részeket.

– Higgye el, mindez igaz, és nem kitaláció! Még azzal együtt is, hogy néha volt hiányérzetem a könyvvel kapcsolatban – mondja a 49 éves Bourgla, aki mobiltelefonján mutat egy videót. Ezen állítólag elfogott lázadókat hallgatnak ki az Aszad-rezsim belbiztonsági tisztjei, a hátrakötözött kezű, vérző embereket állati kegyetlenséggel rugdossák – a látványból néhány kocka is sok.

A doktor nem tagadja, hogy a lázadók sem angyalok, kegyetlenségek azon az oldalon is előfordulnak. Szerinte nagyon nehéz megmagyarázni a szeretteiket gyászolóknak, hogy a családtagjaikat hidegvérrel meggyilkoló mesterlövészt egy bíróság valamikor felelősségre vonja majd.

Az ötgyermekes családapa úgy látja, hogy a magyar közvéleményt teljesen hidegen hagyja a szíriai háború. – Naponta kétszáz ember hal meg, de úgy látszik, ez kevés ahhoz, hogy átlépje az ingerküszöböt – panaszolja. Szerinte a Magyarországon élő jelentős számú szír közösség döntő része a felkelők pártján áll. A Magyar–Szír Baráti és Kapcsolatfejlesztési Társaság által magánkiadásban, háromezer példányban megjelentetett könyv nyereségét is arra fordítják, hogy gyógyszerekkel, takarókkal, tartós élelmiszerekkel támogassák a háború elől menekülőket. Ahogy ezt már korábban is megtették, miután gyűjtést szerveztek az itteni szír közösségen belül.

A Damaszkusz közelében, a 170 ezer lakosú Talban született Bourgla elmondása szerint a családja sosem politizált. Édesapja építőipari vállalkozó volt, aki alkalmazkodott a rezsimhez, fő célja az volt, hogy mind a tíz gyermekét külföldre küldje tanulni. Ossamah 2006-ban kezdett Magyarországon politizálni, négy évvel ezelőtt az MSZP színeiben választották be a bicskei önkormányzat képviselő-testületébe.

A könyv kapcsán a legmegrázóbbnak azt a részt érezte, amikor egy idősebb rabot, a Muzulmán Testvériség tagját választás elé állítják: három, szintén fogva tartott fia és őközüle ki legyen az a három, akit kivégeznek. Az apa azt kéri, a legkisebbet kíméljék meg, mire a szeme előtt végeznek mindhárom fiúval. Ezt és a többi kegyetlenséget csak burokban lehetett elviselni. Méghozzá dupla burokban: az egyik a rabtársaktól, a másik a fogvatartók gyűlöletétől védte meg a börtönbeli poklot naplószerűen elmesélő főszereplőt. A dupla burkon néha nyitott „ablakot”, és azon leskelődött. Ez volt az egyetlen dolog, amit tehetett.