Ostromlott kastélyok
S hogy ez miért lenne baj? Mert Franciaországban csak védett eredetű, száz százalékig helyben termesztett szőlőből készülő bort lehet ilyen névvel illetni – míg az Egyesült Államok szabályozása jóval megengedőbb, a sikkes elnevezéssel így olcsóbb borokat is fel lehet címkézni. „A tradíció és a minőség tisztelete forog kockán” – kongatta meg a vészharangot Laurent Gapenne, a Chateau de Laville (és a hozzá tartozó szőlőbirtok) tulajdonosa, a Bordeaux-i Borszövetség elnöke. „Az Európai Bizottság felszámolja az örökségünket és a gazdasági befolyásunkat, engedve a globalizációnak” – panaszolta az AP hírügynökségnek. A bizottság egyelőre nem döntött, Franciaország viszont ráébredt, hogy ezzel a harccal egyedül maradt. „A többi tagállam jelenleg nincs velünk” – ismerte be Brüsszelben Stéphane Le Foll mezőgazdasági miniszter.
Noha a francia bortermelők azzal érvelnek, hogy kár lenne becsapni a fogyasztókat a Chateau feliratú amerikai borokkal, korántsem csak a minőségről szól a vita. Az EU-ból tavaly 2,2 milliárd euró értékben exportáltak bort az USA-ba, míg onnan is közel 400 millió eurónyi palack érkezett Európába. Jól jövedelmező piacról van tehát szó, amelyre az amerikaiak már korábban felfigyeltek: 2006 és 2009 között átmenetileg felhatalmazást kaptak a Chateau név használatára, és a lehetőségre akkor több tucat kereskedő le is csapott.
Nem voltak hálátlanok az Egyesült Államokban – emlékeztet most a brüsszeli bizottság –, és az ottani piacon is elfogadták, sőt érvényesítették az európaiaknak oly kedves Champagne (pezsgő) és Porto (portói bor) eredetvédelmét. Most hasonló nagyvonalúságot várnak az uniótól. „Az emberek másként használják a szavakat” – magyarázta Cary Greene, a WineAmerica termelői szervezet egyik vezetője, miért nem kellene egyes kifejezéseken lovagolni.
„Ugyan miért ajándékozzuk meg rögtön az amerikaiakat, mielőtt a többi témát megtárgyaltuk volna?” – háborgott az AFP hírügynökségnek egy francia diplomata. Szerinte a „kastélyügyet” bele kellene illeszteni a szabad kereskedelmi megállapodásról az USA-val folytatott tárgyalássorozatba: ott egyéb vitás kérdések is megoldásra várnak. Nézeteltérések vannak például a biobor elnevezés körül is, amelyhez Európában sokkal szigorúbb szabályok kapcsolódnak.
A külföldiekkel amúgy nincs bajuk a franciáknak. Bordeaux környékén jómódú britek már a XIX. században sok kastélyt – azaz szőlőbirtokot – felvásároltak, a XX. század második felében őket követték a gazdag amerikaiak és japánok. Az utóbbi években pedig kínai befektetők kezdtek megjelenni a régióban. Ám a tulajdonosok bárhonnan is érkeztek, a borkészítés évszázados hagyományait mindig tiszteletben tartották, azaz kiérdemelték a Chateau feliratot. Na de ki látja, mit művelnek a termelők az Atlanti-óceán túlpartján, például a kaliforniai borpincékben? Oh la la!
