Ellenben ott van szabadon az óriási kínai piac. Annak is a legnagyobb szelete, hiszen csak a leggazdagabb kínai magánszemélyek és vállalatok rendelnek méregdrága francia palackokat, a „tömegek” maradnak az olcsó asztalikat, lőréket gyártó kispályásoknál. – Kína valószínűleg egy nemzedék óta a legnagyobb növekedési kilátást jelenti most a bortermelésnek – mondta a CNN-nek Richard Halstead, a Wine Intelligence iparági tanácsadó cég társalapítója. Az uniós exportot segíti, ha gyengébb az euró: így a huszonheteken kívül kevesebb dollárt vagy renminbit kell leszurkolni egy-egy palackért.

Ám mindez a legkevésbé sem boldogítja a kínai termelőket: tavalyra 10,5 százalékkal csökkent a forgalmuk az előző évhez képest. (Más kérdés, hogy az ottani borászatok is sokszor külföldi, például francia érdekeltségek, amelyek know-how-t, pardon, savoir-faire-t hoznak a minták átvételét nem koppintásként, hanem integráló átvételként megélő kínaiaknak.) A kínai termelők máris felkérték a kormányukat, hogy vizsgálja meg: nem olcsó lőredömpingről van-e szó az európai bor esetében. Felvetették az európai borágazatnak juttatott támogatások kérdését is. Ez már csak abból a szempontból is érdekes, hogy korábban számos esetben az EU vádolta dömpinggel és ártámogatással Kínát, elég csak a „cipőháborúra” vagy az uniós textilipar pozícióit rontó „turkálósruhákra” gondolni. Most megfordult a helyzet.

– Ilyen nagy mennyiségű olcsó bor exportjával nyilvánvaló, hogy részesedést szeretnének maguknak hasítani a kínai piacon – panaszkodott a Reuters hírügynökségnek Wang Zuming, a Kínai Szeszgyártók Szövetségének illetékese. Jim Boyce Pekingben élő borkritikus és blogger pedig a számokra hívja fel a figyelmet: a lédig borok kínai piacán az ibériai behozatal öt százalékot tett ki 2009-ben, de immár a felére rúg. – 2012 első negyedévében a spanyol borok a kínai piac 9,2 százalékát tették ki mennyiségre, de 5,1 százalékát az értékben. Nem tudom, hogy ez dömpingnek számít-e, de sokan valószínűleg így gondolják – fogalmazott.

A kereskedelmi háborúk éppen olyanok, mint a valódiak: a felek a másik hadmozdulataira reagálnak. Egyes szakértők szerint Kína a dömpingérvvel annak az európai bizottsági vizsgálatnak próbál elébe menni, amely viszont az ázsiaiak szolárispanel-exportjában fedezhetne fel problémákat. – Egy ilyen vizsgálat több kárt okozna az EU-nak, mint amennyi hasznot hajtana. Kína egyre bölcsebben és érettebben védi meg érdekeit a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül – figyelmeztetett Zhou Shijian, a pekingi Tsinghua Egyetem szakértője.

Az USA májusban büntetővámot vetett ki a kínai napelemgyártókra. Ennek retorziója az amerikai poliszilikon-export pekingi vizsgálata lett.