Tüntettek a választások előtt
Nincs egyértelmű favoritja a mai grúziai parlamenti választásnak. Egyes felmérések az országot kilenc éve irányító Miheil Szaakasvili elnök vezette Nemzeti Egység Mozgalmát (ENM), mások a Grúz Álom-Demokratikus Grúzia (KO-DSZ) pártját hozzák ki győztesnek, ez utóbbi mögött a kaukázusi ország politikai életébe tavaly berobbant Bindza Ivanisvili áll.
– A választóknak Ivanisvili valójában lutri, hiszen nem tudható, milyen politikus is valójában. Ám a Szaakasvilitől hallható sikerpropaganda helyett a saját helyzetük romlására figyelők azt már tudják, mit várhatnak a jelenlegi vezetéstől –mondta lapunknak Arcsil Gegesidze. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Grúziai Alapítványának (GFSIS) vezető munkatársa szerint felerősítette a kormányváltó hangulatot a növekvő, hivatalosan is 16 százalékos munkanélküliség, az egyelőre viszonylag alacsony, de gyorsan duzzadó adósság, miként a 2008-as grúz–orosz fegyveres konfliktus után az orosz piac elvesztése. (Moszkva hivatalosan is függetlennek ismerte el a jogilag Grúziához tartozó, ám húsz éve elkülönült életet élő Abháziát és Dél-Oszétiát, ami tartósan megrontotta a viszonyt.)
A növekedés motorjaként szolgáló külföldi beruházások és támogatások is csökkentek a gazdasági válság és az ország politikai kockázatai miatt. Minderre rátett a múlt hónapban kitört börtönbotrány: a nyilvánosságra került felvételeken rabokat kínoznak meg a börtönőrök. Igaz, Szaakasvili gyors felelősségrevonással, átalakításokkal és leváltásokkal igyekezett gátat szabni a tiltakozásoknak, de a botrány – noha a felvételek először a belügy honlapján jelentek meg – valószínűleg nem javított helyzetén.
A protesztszavazatokat most Ivanisvili gyűjti be, akinek erejét jelzi, hogy szombaton legalább százezren – egyes becslések szerint félmillióan – demonstráltak mellette Tbilisziben, miközben nagy megmozdulást tudott szervezni az ország második legnagyobb városában, Kutaisziben is, ahová a közelmúltban Szaakasvili átköltöztette a parlamentet is.
– Szaakasvili tart a 2007-es ellenzéki megmozdulások megismétlődésétől, az átköltöztetéssel vélhetően csökkenteni próbálja a fővárosi megmozdulások erejét – mondta Gegesidze, aki szerint a 220 kilométerrel odébb tett parlament nagy költségeket ró az ötmilliós ország költségvetésére. A külföldi megfigyelők a választási kampányt nem találták kifogástalannak. Ezt közölte jelentésében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is, amely szerint az állami alkalmazottak egyértelmű felhívást kaptak, hogy szavazzanak az ENM-re.
– Az állam és a kormánypárt kéz a kézben járt a kampányban, ami nem az erős demokrácia jele – mondta Gegesidze. A grúziai politológus úgy véli, hogy ennek ellenére az ellenzéknek van nagyobb esélye a győzelemre, főként a nagyobb városokban, „amenynyiben a voksolás és a szavazatszámlálás szabályosan zajlik le”.
Bár a hatalom az elnök kezében összpontosul, a választás Szaakasvili politikai jövőjét alapvetően befolyásolja: az alkotmány hamarosan életbe lépő módosításai nyomán a kormány súlya növekszik az államfő rovására. Ennek magyarázata, hogy Szaakasvili minden bizonnyal a kormányfői széket célozta meg, miután a törvény szerint a 2013. októberi elnökválasztáson már nem indulhat újra. – A választás népszavazás is Szaakasvili reformjairól, ezért nem csak a vereség, de a csekély győzelem is kellemetlen volna az elnök számára – mondta Gegesidze.
A KO-DSZ győzelme hatalmi krízishelyzetet teremtene, hiszen keresztülhúzná Szaakasvili „átülésének” tervét. A nemzeti érzelmekre apelláló elnök ezért is igyekezett Ivanisvilit Moszkva emberének beállítani, elvégre a Forbes szerint hárommilliárd dolláros vagyonnal rendelkező üzletember oroszországi ügyleteiből gazdagodott meg. A közgazdász végzettségű 56 éves Ivanisvili az általa Moszkvában alapított Rosszijszkij Kregyit bankot vezette a 90-es évek elején, majd fém- és ingatlanipari beruházásokban vett részt. Egy évvel ezelőttig jótékonysági alapítványairól, sőt Szaakasvili reformjait anyagilag támogató programjairól volt ismert Grúziában.
– Szaakasvili mondja ugyan, hogy Putyin embere, de ez keveseket győz meg. Egyébként is, Oroszország mindent elért, amit el akart Grúziában: katonái Abháziában és Dél-Oszétiában állomásoznak, az ország NATO-csatlakozása elakadt a területi konfliktus miatt, míg az orosz turisták és üzletemberek számára az ország továbbra is elérhető – mondta Gegesidze. Szerinte a két szakadár terület grúz elismerésére nyilván Ivanisvili sem vállalkozna, ezzel még Szaakasvili sem vádolja.
Az államfő mellett a múlt héten Grúziában járt Orbán Viktor is kiállt. A kutaiszi stadionban a magyar kormányfő – egyben az Európai Néppárt alelnöke – arra kérte a megjelenteket, hogy „ne forduljanak vissza a múlt felé”. – Szaakasvili természetesen hazudott, amikor Orbán megjelenését az európai támogatás bizonyítékaként mutatta be. A magyar kormányfőt senki sem hatalmazta fel, hogy Európa nevében nyilatkozzon. Igaz, az átlag választó keveset tud arról, hogy Magyarországnak milyen rossz a megítélése ma az EU-n belül – jegyezte meg Gegesidze.
