Az összecsapásokban 64 ember sérült meg (köztük csaknem 30 rendőr), 35 embert őrizetbe vettek. A karhatalom gumilövedékeket is bevetett a kordonokon átmászó tüntetők ellen.

Tüntetőt vonszolnak el a spanyol parlament elől

A konzervatív Rajoy-kabinet hatalomra jutása óta ez volt az első alkalom, hogy látványos verekedésbe torkollt egy kormány- és rendszerellenes tüntetés Spanyolországban. A demonstrációt az Occupy mozgalom szervezte, jórészt a közösségi médián keresztül, de hangsúlyozottan békés felvonulásra hívta szimpatizánsait. Jöttek is buszokkal számos nagyvárosból az elégedetlenek, akik úgy látják, a politikusok nem képviselik megfelelően az érdekeiket. Ezúttal a madridi parlament előtti teret és a környező utcákat „szállták meg”, hogy a bent ülésező képviselők is jól hallják a nép hangját. „Az utolsó állástalan egy képviselő legyen! – skandálták, majd azt is hozzátették: Nem, nem, nem félünk!”

A rendőrség nagy erőkkel készült a demonstrációra, elbarikádozta a parlament épületét. Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a tüntetők közül néhányan átmásztak a kordonokon, és megdobálták a rendőröket. A csata a késő esti órákig tartott, a szervezők azt ígérték: nem hátrálnak meg, készülnek a folytatásra. Ám a demonstrálók közül többen az El Mundónak azt mondták: csalódottak, ők békés tüntetésre készültek, de voltak, aki a rendőröket akarták provokálni.

Az erőszakos jelenetek is jelzik, hogy a spanyol társadalom egyre nehezebben viseli a megszorításokat, a gazdasági bizonytalanságot s főképp a kilátástalanságot. A spanyol nemzeti bank adatai szerint tovább csökken a GDP, és semmi jel nem mutat arra, hogy az ország kikecmeregne a válságból. A tavaly novemberben elsöprő többséggel megválasztott Néppártba vetett bizalom drámai módon csökken. A hangulat feszült, a gazdasági nehézségekhez most már politikai válság is társul.

A tizenhét spanyol tartomány egyike, a 7,5 milliós Katalónia egyre komolyabban gondolja a kiválást, abban bízva, hogy önálló országként könnyebben boldogulna. Artur Mas katalán kormányfő a barcelonai parlamentben szerdán szinte idealisztikus állapotokat ígért: szerinte már többet exportálnak az Európai Unióba, mint Spanyolországba. Ha önálló ország lennének, akkor a világon az ötven legtöbbet exportáló állam közé kerülhetnének. Barcelona vonzza a legtöbb befektetőt London és Párizs után, turisztikai célpontként is ott vannak az európai élmezőnyben. A kérdést meghagyta a választóknak: ugyan mi szükségük van Spanyolországra?

Artur Mas szemmel láthatóan lendületben van: november 25-re előrehozott választásokat hirdetett Katalóniában, ez egyfajta referendumként is szolgálhat arról, hogy a választók mit gondolnak a függetlenségről. Ha az önállóság mögött felsorakozó pártok győznek, akkor világos a következő lépés is. A katalán kormányfő be is jelentette: népszavazást tartanak a katalán önrendelkezésről még akkor is, ha azt a spanyol alkotmány nem engedélyezi. Nem azonnali szakítást akar Madriddal, csupán a jogot arra, hogy Katalónia önálló államot alkosson – bizonygatja. Ellenfelei azonban azzal vádolják, hogy a függetlenségi manőverekkel igyekszik elterelni a figyelmet a tartomány aggasztó pénzügyi helyzetéről.