Obama kampányt nyitott
Így néz ki az ENSZ-közgyűlés általános vitájának szokásos, szeptemberi nyitónapja az amerikai választási kampányidőszakban: az USA elnöke megosztja mondanivalóját a hallgatósággal („Nem kampánybeszéd”, szabadkozott Jay Carney fehér házi szóvivő), majd faképnél hagyva a jó szóra, parolára, közös fotólehetőségre ácsingozó külföldi kollégákat, huszonnégy órán belül elhagyja New Yorkot. Barack Obama mindamellett azt mondta jelen elnöki ciklusa feltehetően utolsó jelentősebb külpolitikai beszédében: országa „mindent megtesz, amit csak kell”, megakadályozandó, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Szavai szerint Washingtont „országok koalíciója” segíti ebben az erőfeszítésében. Obama – akinek környezete világossá tette: az elnök nem találkozik a szintén az ENSZ-fórumra érkező és várhatóan pénteken felszólaló Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel – úgy vélte, az iráni atomfegyver Izrael felszámolásával, illetve az öbölállamok biztonsága, valamint a világgazdaság veszélyeztetésével fenyegetne. – Azt kockáztatja, hogy nukleáris fegyverkezési versenyt indít el a térségben – mondta.
Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök a közgyűlés szerdai ülésnapján szólal fel várhatóan, s mint korábban is, ezúttal is elképzelhető: mondanivalójára válaszul a nyugati küldöttségek kivonulnak a világszervezet New York-i székházának ülésterméből. Ahmadinezsad, szintén szokásának megfelelően, előzetes amerikai sajtónyilatkozataival paprikázta fel a közvéleményt. Mint hétfőn elmondta, országa nem tart attól, hogy Izrael, az iszlám köztársaság atomprogramjára válaszul, megtámadja. „Elugrott” a vádak elől, hogy Teherán szállít-e fegyvert szövetségesének, a szíriai rezsimnek, amelynek konfliktusa becslések szerint 30 ezer fő halálát követelte az elmúlt másfél évben.
Az iszlám világgal korábban, híres kairói beszédében dialógust kezdett Obama nem kerülhette meg, hogy ne reflektáljon annak legújabb felhördülésére. Az amerikai elnök „durvának és visszataszítónak” nevezte a iszlámellenes, Mohamed prófétát célba vett filmet, amely szerinte „támadás az ENSZ eszméivel szemben”. A kérdés általánosságban ugyan, de felmerült Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Mohammed Murszi egyiptomi elnök – immár második – találkozóján is, amelyre az ENSZ közgyűlése adott alkalmat. Mint az amerikai külügyminisztérium – lapunkhoz is eljuttatott – háttér-tájékoztató ismertetőjéből kiderül, egy vezető washingtoni illetékes így értékelte az elhangzottakat: a két fél arról beszélt, hogyan bírnak embereket cselekvésre egyes szavak és tettek. – A külügyminiszter teljesen világossá tette, hogy semmiféle igazolása nincs az ilyesféle (értsd: a filmre reakcióként adott – A szerk.) erőszaknak – mondta a külügyi forrás, hozzátéve: „megértjük, az érzékenységet”. Ezekre Murszi is utalt az elmúlt napokban a The New York Timesnak adott hosszabb interjújában. Szerinte az Egyesült Államoknak felül kellene vizsgálnia politikáját, jobban figyelembe véve az iszlám világ szempontjait is.
A közgyűlés apropóján, ha nem is mindig formálisan, de felmerül a szíriai konfliktus és a palesztin államiság kérdése is. Nyitóbeszédében Ban Ki Mun főtitkár a szíriai ügyet nevezte a legsürgetőbbnek. – Meg kell állítanunk az erőszakot és a fegyverek áramlását. Amint lehet, el kell indítanunk egy olyan átmenetet, amely élén szíriaiak állnak – mondta, úgy vélve: folytatódnak a „brutális” emberjogsértések, „főleg a kormány, de az ellenzéki csoportok részéről is”. Emlékezetes: az orosz és a kínai vétó többször akadályozta meg erélyes határozat elfogadását a Biztonsági Tanácsban. Ban figyelmeztetett arra is: az izraeli–palesztin kérdés „két állam” megoldását illetően „örökre bezárulhat az ajtó”.
Martonyi János külügyminiszter több ülésen felszólal és kétoldalú tárgyalásokat folytat az ENSZ-közgyűlés ülésszakán – közölte a Külügyminisztérium. Ott lesz az EU New York-i missziója székházának avatásán, egy transzatlanti vacsorán, valamint azon a megbeszélésen, amelyen a közép-európai térség és az ENSZ együttműködésének elmélyítéséről lesz szó. A magyar tárcavezető kazah, szerb, koszovói és palesztin kollégáival folytat megbeszéléseket, és találkozik amerikai zsidó szervezetekkel is.
