„A legrosszabb rémálmainkban sem gondoltuk, hogy a görög vesebetegeknek néhány napot adnak csak, hogy eldöntsék: életben maradnak-e vagy sem” – ez áll a görögországi betegszervezet közleményében. A magánkórházak dialízisközpontjai közölték: az EOPYY állami betegbiztosítóval szerződötteknek októbertől – a felhalmozódott tartozások miatt – nem adnak hitelbe gyógyszert. Most már a szállítók is előre kérik a teljes összeget.

Ebben a légkörben tartanak ma huszonnégy órás általános sztrájkot, amely az első tömeges munkabeszüntetés a júniusi választásokból győztesen kikerült kormánykoalíció megalakulása óta. A tiltakozást az ország két legnagyobb szakszervezete (GSEE, ADEDY) hirdette meg, ketten együtt két és fél millió munkavállalót képviselnek. Igaz, a kép már nem szokatlan: a múlt héten a bírók és az állami kórházak orvosai tartottak munkalassító sztrájkot, utána a metrók és a villamosok álltak le egy napra Athénban.

Máris megvan a hatásuk a rendszeres demonstrációknak: a kiskereskedelemmel foglalkozók szerint – a csökkenő fizetések mellett – a gyakori tiltakozó megmozdulások is elbátortalanították a vevőket. A legújabb adatok szerint Athén belvárosában az üzletek egyharmada lehúzta már a redőnyt a válság kitörése óta. A sétálóutcák egyre több boltján jelenik meg a Zárva vagy a Végkiárusítás felirat.

A pénzügyi csődön túl a társadalmi béke megbomlásától tart leginkább az athéni kormánykoalíció (a jobbközép Új Demokrácia, a szocialista Paszok és a Demokratikus Baloldal). A görögök 90 százaléka szerint a tervezett költségcsökkentések és reformok igazságtalanok, és főként a szegényeket sújtják – derül ki az MRB közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből. Reményt csak az ad, hogy a megkérdezettek kétharmada az euróövezeten belül látja biztosítottnak Görögország jövőjét.

További megszorítások jönnek – erre számít a görögök döntő többsége, és ebben nem is tévednek. Noha már eddig is a fizetések, a nyugdíjak és a szociális juttatások lefaragása tette próbára a lakosságot, nincs megállás: a további pénzügyi segítségért cserébe a kormány kénytelen lesz újabb megtakarításokat jóváhagyni. Ez idáig két pénzügyi mentőövet (110 és 130 milliárd euró) dobott Görögország után az EU–IMF-páros, de a második mentőcsomag következő (több mint harmincmilliárd eurós) részletét csak akkor folyósítja, ha Athénban addigra megszavazzák az újabb nadrágszíjmeghúzást.

Nemcsak az átlagpolgárok, hanem már a görög politikusok is lázonganak a megszorítások folytatása ellen – sőt még a kormánykoalíción belül is vita alakult ki arról, milyen lefaragásokat szabad felajánlani a „trojkának” (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap). A helyzet feszültségét jól mutatja, hogy Antonisz Szamarasz miniszterelnök megfenyegette saját pártja, az Új Demokrácia képviselőit: kizárják őket, ha a megtakarítási csomag ellen voksolnak. Az erről szóló parlamenti vitát két napra korlátozzák, hogy elejét vegyék az elhúzódó tiltakozásoknak a parlament épülete előtt. Szamarasz abban reménykedik, hogy még az eurózóna pénzügyminisztereinek október 8-i ülése előtt sikerül „átnyomni” a törvényhozáson az intézkedéseket.

Komor jóslattal állt elő egy üzleti fórumon Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter. Szerinte 2014-re már huszonöt százalékkal zsugorodik majd a görög GDP (bruttó hazai termék), amely 2008-tól mostanáig már húsz százalékkal csökkent. Az adóbevételek visszaesése és a növekvő munkanélküliség csak súlyosbítja az évek óta tartó recessziót, és immár Szturnarasz is megkérdőjelezte, miként lehet – a drákói megszorítások közepette – újjáéleszteni a görög gazdaságot.

„Acharnes önkormányzata bizonytalan ideig, a pénzügyi gondok megoldásáig zárva marad” – jelentette be Athén északi kerületének vezetése.

Az ok igen egyszerű: kiürült a kassza. Sem az önkormányzati alkalmazottak bérét, sem az egyéb rendszeres kiadásokat nem tudják fizetni, a szemetet csak az iskolaépületek elől viszik el. Az újjáélesztésben itt már nem sokan bíznak.