– Az első lépésről van szó. Megnézzük majd, mit tehetünk még, mondjuk egy-két év múlva a közéleti viták elmélyítéséért, intelligensebbé tételéért Európában – tette hozzá. Megkérdeztük: szerepet játszottak-e a magyarországi demokrácia helyzetével kapcsolatos bel- és külföldi kétségek, a hazánkat az utóbbi egy-két évben övező nemzetközi sajtóvisszhang abban, hogy külön is említette Magyarországot? – Nem különösképpen Magyarországra gondoltam, de balkáni, szerbiai tapasztalataim alapján általánosságban azt tudom mondani a kelet-európai térségről, hogy sokat lendíthet az újságíró-társadalomnak adott ösztönzés ahhoz: bátrabban keljen birokra a hatalommal, az éppen uralkodó kormánnyal, ülésező parlamenttel – felelte Ejbol, aki főszerkesztője is volt a Jyllands-Postennek, és a párizsi székhelyű UNESCO sajtószabadság díjának odaítélésében is szerepet játszott.

– Ami azt illeti persze, Magyarországon is vannak mostanában gondok a sajtószabadsággal – tette mindamellett hozzá a dán lapkiadó-szakember. Az Európai Sajtódíj mögött hét médiaalapítvány áll: kettő-kettő Nagy-Britanniából, Hollandiából, illetve Dániából, egy pedig Csehországból. A legismertebb a Thomson-Reuters hírügynökséghez, illetve a londoni laphoz, a The Guardian szerkesztőségéhez köthetőek ezek közül. Dániából a Jyllands-Posten mellett a nagy konkurens Politiken alapítványa is részt vesz.

Az érdeklődő kollégáktól a jelentkezéseket október 26-ig várják Amszterdamba Európa 47 országából, az európa tanácsi tagsági besorolás szerint értve. Ezzel kapcsolatos részletek: http://www.europeanpressprize.com/ about-the-awards/entries/. Mégpedig négy szempont szerint: egyaránt tíz-tízezer eurót (egyenként 2,8 millió Ft) ér a fődíj a szerkesztői, a kommentátori, a hír-, illetve az innovációs kategóriában.

Az előválogatást az európai sajtó olyan ismert szakemberei végzik, mint Peter Preston, a The Guardian korábbi szerkesztője vagy térségünkből Konstanty Gebert lengyel közíró. A zsűriben pedig helyet kapott Ejbol és mások mellett Sir Harold Evans (Thomson-Reuters, korábban: The Sunday Times), az egyik legtekintélyesebb francia újságírónő, Sylvie Kauffmann, a párizsi Le Monde lapvezetésének tagja, volt főszerkesztője, illetve Paolo Flores d’Arcais olasz filozófus, közíró. Sir Harold – nyilvánvalóan utalva a brit (bulvár)sajtó lehallgatási botrányára –elmondta: sajtó és politika „túl kényelmes kapcsolata” sajnálatosan elhomályosította a média eredményeit.