Börtönügy a kampány finisében

Pénteken is folytatódtak a tüntetések Grúziában a kaukázusi ország börtönviszonyai ellen. A héten kiszivárgott videofelvételek szerint ugyanis az ország legnagyobb börtönében súlyosan bántalmazzák az elítélteket. A csütörtök esti tüntetésen a tiltakozók kevesellték Bacso Ahalaja belügyminiszter lemondását, és a felelősségre vonását követelik.

A grúz vezetés gyorsan reagált a történtekre; egyébként épp a belügyminisztérium honlapján jelentek meg először a felvételek, és elismerték azok valódiságát. Napok alatt lemondott a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter is, tíz embert pedig őrizetbe vettek, köztük a Gldani városában fekvő, négyezer rabot őrző börtön igazgatóját is.

Tüntető diákok Tbilisziben
Tüntető diákok Tbilisziben

Mihail Szaakasvili elnök a teljes büntetés-végrehajtási rendszer megreformálását ígérte, a börtönőröket pedig azonnal rendőrökkel váltotta fel. A rendőri erők körében 2004-es hatalomra jutása után széles körű átszervezést hajtott végre, megtisztítva azt a korrupciótól. Az indulatokat a vezetés igyekszik a saját javára fordítani.

– A kormány mindent megtesz, hogy ez ne ismétlődhessen meg. Tudom, hogy miről beszélek, 18 éve magam is rendőri agresszió áldozata voltam – nyilatkozta az új belügyminiszternő, Jekaterina Zguladze. – Elfogadhatatlan az emberi jogok megsértése – tette hozzá az elnök, megígérve, hogy minden börtönbe ombudsmant neveznek ki. A tbiliszi ügyészség szerint az anyagok mögött „harmadik személy” áll, aki a felvételeket kétmillió dollárért rendelte meg.

A „harmadik személy” minden bizonnyal a Forbes által hárommilliárd dollárosra becsült vagyont birtokló Bidzina (Borisz) Ivanisvili. Az 56 éves, a grúz mellett korábban francia és orosz állampolgársággal is rendelkező üzletember jelenleg a Grúz álom nevű ellenzéki párt vezéralakja. Az orosz befektetései révén meggazdagodott Ivanisvili visszautasította a vádakat.

Nehéz megítélni, hogy az október 1-jei parlamenti választásokra milyen hatással lehetnek a tiltakozások, amelyek közvetlenül nem irányulnak Szaakasvili ellen. A mögötte álló Egységes Nemzeti Mozgalom 22, a Grúz álom 12 százalékon áll az amerikai National Democratic Institute felmérése szerint. Mindkettőjük támogatása csökkent a nyáron. Szaakasvilinek rendkívül fontos ez a választás. 2013-tól az ötmilliós ország rendszere parlamentáris köztársasággá alakul, a kormányfőt erősítve az elnökkel szemben.

Az időzítés nem véletlen: a szabályok értelmében Szaakasvili a 2013-as elnökválasztáson már nem indulhat újra. A gazdaság is bonyolítja a helyzetet: az ország GDP-je hivatalosan ugyan 8 százalékkal nőtt az idén, ám tíz év alatt 1,8-ról 12 milliárd dollárra nőtt az államadósság. A munkanélküliség hivatalosan 17 százalék, ám ebben nincsen benne az önmagukat a földjükből eltartó munkanélküliek tömege.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.