Legutóbb májusban verték meg szerb fiatalok magyar diákok egy csoportját. Ám a helyiek szerint a probléma az etnikai ellentéteknél mélyebben húzódik, és a szenvedő alanyai nemcsak a vajdasági magyarok, hanem a szerbek is.

Újvidéki fiatalok

– Úgy tudom, a rendőrség már lépéseket tett a májusi eset elkövetőivel szemben, részben talán a nemzetközi visszhangnak köszönhetően – mondta lapunknak a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója, akinek több diákja is az akkori incidens sértettje volt. Varga Anikó hozzátette, hogy azóta az intézmény tanulóit nem érte támadás. Az igazgatónő megjegyezte: az etnikai különbségek valóban szolgálhatnak egy-egy konfliktus alapjául, de a fő probléma a mind rosszabb közbiztonság, a gyakori utcai rablások, amelyek összefüggésben állnak a munkanélküliség növekedésével.

– A tér templom felőli oldalán gitároznak, énekelnek, iszogatnak a fiatalok, mellette egy parkoló, ahol a prostituáltak „intézik az ügyeiket”, a tér túloldalán pedig ott állnak a futtatók. A közelben rendőrök köröznek, akik tudják, hogy kit kell védeni – adott helyzetképet a múlt heti és a májusi incidens helyszínéről Vigi Zoltán. A Magyar Szó szabadkai újságírója szerint ebben a közegben rendszeresek az összetűzések, etnikai hovatartozástól függetlenül, a rendőrség érdemi beavatkozása nélkül. – Az számít, hogy ki kinek a „kicsi fia” az elkövetők vagy a sértettek közül, e szerint lesz belőle rendőrségi, majd bírósági ügy – mondta Vigi, nem tagadva, hogy a nyelvi különbségek is apropóját adhatják egy-egy összetűzésnek.

– Kezdődhet úgy is, hogy beszól a magyar vagy a cigány, a szerb, aztán, ha más nyelven jön a válasz, vérmérséklettől függően a késelésig is elmehet a vita. A közösségek nem együtt, hanem egymás mellett élnek – jegyezte meg a városban tizenkét éve élő újságíró. Szerinte a 90-es években virágzó határ menti piacozás hanyatlásával sokaknak került veszélybe a megélhetése, így romlik közbiztonság állapota a városban is. Bonyolította a helyzetet a szerbül sem nagyon tudó koszovói romák 90-es évekbeli megjelenése is, az ő körükben szintén nagy a munkanélküliség. – A fiatalok munka híján máshol vezetik le az energiájukat: a múlt héten ismeretlenek szétvertek egy sportboltot, lehettek akár szerb és magyar fiatalok vegyesen is – tette hozzá Vigi.

A feszültségek levezetésének másik formája a futballhuliganizmus. A helyi csapat 50-100 fős (főként szerbekből álló) szurkolótábora könnyen összecsaphat a Partizan Beograd etnikailag sokkal vegyesebb összetételű fanatikusaival. Az alvilág és a futballszövetségek összefonódása sem ismeretlen.

– Nem hiszem, hogy a magyarországi tiltakozás változtathat a helyzeten. Különösen, hogy nem is egyértelmű: egy konfliktust etnikai ellentét vagy egyéb vita váltott-e ki – véli Vigi. Szerinte korrupciótól mentes rendőrségre és bíróságra van szüksége az országnak, ezzel az etnikai színezetűnek vélt konfliktusok nagy része is elkerülhető lenne.