Fegyelmez az unió
Az Európai Uniót nemcsak mint gazdasági vagy pénzügyi közösséget, hanem mint értékközösséget is meg kell erősíteni – mutat rá a Guido Westerwelle német külügyminiszter által vezetett Jövőcsoport (Future of Europe Group – tizenegy uniós külügyminiszter) varsói dokumentuma. A diplomaták azt javasolják: amennyiben konkrét bizonyítékok támasztják alá, hogy egy tagállam megsértette az Európai Unió alapszerződésében szereplő alapértékeket (ilyen a demokrácia, az egyenjogúság, a jogállamiság, és az emberi jogok tiszteletben tartása), akkor az Európai Bizottság készíthessen jelentést, tehessen javaslatokat vagy akár az Európai Tanács (az állam- és kormányfők) elé utalhassa az ügyet.
A német Die Welt máris úgy értelmezi a javaslatot, hogy a bizottság így próbálja megregulázni az olyan tagállamokat, mint Románia vagy Magyarország. Brüsszel még nem tudja „büntetni” a tagállamokat, ezért a bizottság és Németország is azt szorgalmazza, hogy legyenek új eszközök a renitensek „megfegyelmezésére”. A dokumentumban még nincs szó szankciókról, de a német lap szerint ezek is szóba kerültek: ha egy tagállam nem hajlandó változtatni antidemokratikus viselkedésén, akkor akár uniós támogatási forrásoktól is meg lehet fosztani. A tizenegy külügyminiszter között a lengyel Radoslav Sikorksi az egyetlen kelet-közép-európai.
A javaslat – amelynek elején hangsúlyozzák, hogy nem minden pontban volt teljes nézetazonosság a résztvevők között – rímel Viviane Reding alapjogokért felelős biztos korábbi felvetésére, miszerint létre kell hozni egy hatékony mechanizmust, amely erősítené a jogállamiságot és annak tiszteletben tartását az unión belül.
Eközben újabb kritikus cikket szentel Magyarországnak az American Interest című rangos amerikai külpolitikai folyóirat. A szerző, Laura E. Harrington – aki évekig élt Magyarországon – arról számol be, hogy az Orbán-kormány süket a kritikákra, és mindent elkövet, hogy bebetonozza a hatalmát. A 2014-es választások ugyan szabadok lesznek, de az ellenzéki pártok mintha „60 méteres hátrányból indulnának egy 100 méteres futóversenyen”. A magyar kormány nemcsak a belpolitikában, hanem a diplomáciában is fordulatot hajtott végre, és Magyarország (az uniós kohéziós források egyik legnagyobb haszonélvezője) lehet az első uniós tagállam, amely kilép a szervezetből, és ez a lépés a lakosság körében – kezdetben legalábbis – nem is lenne népszerűtlen, olyannyira nacionalista hangulatot sikerült gerjeszteni. A harag később jelentkezne, amikor a lakosság rájönne, hogy elapadtak az uniós források.
