Iskola az összeomlás határán

Bébiszittert, ráérő rokont vagy nagymamát, esetleg a sztrájk alatt is nyitva tartó iskolát keresett százezernél is több chicagói szülő hétfő reggel. Az állami iskolák már egy hete nem működnek Illionis állam fővárosában. Pénteken még úgy tűnt, hogy megállapodott a városvezetés és a szakszervezet, így hétfőn már minden visszatér a rendes kerékvágásba. Nem így lett, 350 ezer diák nem tudott iskolába menni.

Már a szülők és Rahm Emanuel polgármester türelme is fogytán. Miután vasárnap este a szakszervezet, a CTU vezetője közölte, hogy „még legalább két napot” gondolkodnak a tagok a pénteki egyezményen, Emanuel bírósági végzéssel próbálta megakadályozni a sztrájk folytatását, és illegálisnak nevezte azt. Ezzel még súlyosabbá vált az immár 10 hónapja tartó konfliktus, amely akár Barack Obama újraválasztási kampányának is árthat. Chicago ugyanis az elnök otthona, a 2010-ben megválasztott polgármester pedig bizalmasa, egykori kabinetfőnöke.

Emanuel beiktatása óta nagy lendülettel igyekszik megreformálni a 2,7 milliós város közszolgáltatásait, köztük az oktatási rendszert. A CTU-val tíz hónapja egyezkednek, ennek elakadása torkollott most sztrájkba. A legkiélezettebb viták a fizetésekről, a munkahelyek biztonságáról és a tanárok értékeléséről folynak. Utóbbi az egész országban zajló vita lecsapódása, amely arról szól, a gyerekek vizsgáinak és felméréseinek eredményei mennyire számítsanak bele a tanárok elismerésébe.

Már számtalan amerikai államban bevezették, hogy a teszteken elért pontszámok is segítsenek kiszűrni az alkalmatlan tanárokat, és így emeljék a rosszul teljesítő, szegény környékeken álló állami iskolák színvonalát. A chicagói tanárok szerint ez igazságtalan, mert munkájukon kívül a családi körülmények és a társadalmi háttér is befolyásolja a pontszámokat. Az értékelési rendszer bevezetését az egyes iskolákban azonban a Bush- és az Obama-féle oktatási törvények alapján is ösztönzik. A Bush-féle törvény (No Child Left Behind) nagyobb rugalmasságot biztosít az ezt teljesítő iskoláknak, míg az Obama-féle (Race to the Top) több pénzt ad nekik, írja a The New York Times.

A tanárok amiatt is aggódnak, hogy a tervezett iskolabezárások és -átszervezések során elbocsátott tanárokat nem veszik majd vissza, ezért azt szeretnék, hogy ők előnyt élvezzenek majd a későbbi felvételeknél. A polgármester viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az igazgatók maguk dönthessenek arról, kit vesznek fel – a legjobbakat.

A pénteki kompromisszumban a Chicago Tribune szerint az szerepelt, hogy a pontszámok alapján történő értékelést fokozatosan vezetnék be, és kisebb súllyal is esne latba. Négy év alatt átlagosan 17,6 százalékkal emelkedne a tanárok bére. A város abba is belement, hogy a hosszabb tanítási nap és tanítási év miatti többletterhek miatt új tanárokat vegyen fel. Pedig ez tovább súlyosbítja majd a város iskolarendszerének anyagi gondjait, hisz évente plusz 74 millió dollárba kerül majd. A Reuters emlékeztet: a hitelminősítők már korábban lefokozással fenyegették meg a városi iskolahálózatot, ha megegyezik a létszámbővítésről a tanárokkal.

Az amerikai sajtó szerint a konfliktust a két erős egyéniségű, makacs vezető közötti ellentét is súlyosbítja. Sokan Rahm Emanuel és Karen Lewis CTU-elnök személyes vetélkedéseként írják le az iskolarendszerről folyó vitát. Ezt persze mindkét fél tagadja, és azt hangsúlyozza, ő csupán a diákok érdekeit nézi. Azokét, akik jelenleg nem tudnak tanulni.

A tanárszakszervezet delegáltjai vasárnap – meggondolták magukat, nem fogadják el a pénteki egyezséget
A tanárszakszervezet delegáltjai vasárnap – meggondolták magukat, nem fogadják el a pénteki egyezséget
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.