Az erőszak visszaszorulásának washingtoni vélemények szerint az oka elsősorban az, hogy nagyon erős amerikai nyomás (feltehetőleg fenyegetés) hatására az arab kormányok fellépnek a zavargások ellen. A kairói Tahrir tér környékén több száz tüntetőt tartóztatott le az addig csak statisztáló egyiptomi rendőrség. Megszólaltak az arab vezetők. Mohamed Morszi egyiptomi elnök elítélte az erőszakos zavargásokat. Ezekben egyébként nagy részt vállalt az ő pártjának, a Muzulmán Testvéreknek az ifjúsági szervezete. A külföldiek és a külképviseletek elleni támadást iszlámellenesnek nyilvánította a szaúdi főmufti is.

Mohamed el-Magarif, a líbiai parlament elnöke, az ország első számú vezetője erőteljesen elítélte az amerikai NPR közrádiónak adott interjúban a támadást, amely négy amerikai diplomata, köztük Christopher Stevens nagykövet halálát követelte. Az elnök azt mondta, hogy a hírhedt film csak ürügy volt, a támadást régen készítették elő. Szerinte az elmúlt hónapokban Maliból és Algériából szivárogtak be szélsőséges fegyveresek. Líbiai társaikat – mondta – csak az előtérbe állították. Magarif az al-Kaidát nevezte meg a támadás szerzőjeként. Ezzel egybehangzik a terrorszervezet jemeni csoportjának közleménye, amelyben dicsőítik Stevens nagykövet megölését.

Az amerikai kormányzat mindenesetre megerősítette a követségeket biztosító tengerészgyalogos alegységeket, s két rombolót a líbiai partokhoz vezényelt. Szudán nem engedte meg, hogy megerősítsék az amerikai nagykövetség védelmét Kartúmban. A németek viszont kivonták követségük alkalmazot tait a szudáni fővárosból. A térségben jelentős katonai erők vonultak fel, de elsősorban a Perzsa/Arab-öbölben. Továbbra is elképzelhető ugyanis az iráni atomlétesítmények elleni izraeli támadás. Miközben ezrek mentek az utcára Mohamed próféta becsületének védelmében, az amerikai illetékesek próbálják feltárni, ki indította el ezt a lavinát.

Szombaton a kaliforniai Cerritos sheriff hivatalában kihallgatták az 55 éves Nakoula Basseley Nakoulát. A kopt vallású, egyiptomi születésű benzinkút-tulajdonost arról faggatták, megsértette-e feltételes szabadon bocsátásának előírásait. Nakoula ugyanis 2010-ben idő előtt szabadult a börtönből, ahol számítógépes bankcsalás miatt ült. Öt évig csak az őt felügyelő bírósági tisztviselő engedélyével használhatott volna komputert. Az a gyanú, hogy a Muzulmánok ártatlansága című filmet őt tette fel a YouTube-ra.

Időközben kiderült, hogy a filmet feltehetőleg egy Alan Roberts nevű filmes rendezte Nakoula pénzéből és ötlete alapján. Roberts olcsó költségvetésű erotikus filmek készítőjeként ismert Hollywood külterületén. A filmben szereplő színészek állítólag nem is tudták, hogy Mohamedről is szó van a Sivatagi harcosok munkacímmel forgatott moziban. Nakoulát nem bilincselték meg, nem tartóztatták le, a sheriff szerint önkéntesen tett vallomást.

Benedek pápa békeimája Libanonban

Háromszázötvenezer hívő előtt fohászkodott Libanonban a békéért XVI. Benedek. A háromnapos látogatást lezáró vasárnapi misén ott voltak a libanoni politikai és vallási vezetők. Jelen volt a síita Hezbollah képviselője. A pápa nem emlékezett meg a látogatása idején pusztító erőszakról, de a szíriai polgárháborúról igen. Vallásszabadságot és a vallások egyenlőségét követelte. A pápa látogatása a közelkeleti keresztény közösségek számára fontos volt. A XXI. század arab viharai elsősorban őket sújtották, s számuk a kivándorlás miatt egyre csökken Irakban, Libanonban és Szíriában is.

Tüntető nő Jemenben, az amerikai követség közelében