Saját lábára áll Koszovó
– A lépés szimbolikus, bár kétségtelenül fontos jelzés a külvilág felől, Szerbia számára is, hiszen azt mutatja, hogy a nemzetközi közösség egy része valóban alkalmasnak találja Koszovót függetlenségének valós gyakorlására – mondta lapunknak Milenko Tereta. A szerbiai parlamentben a Liberális Demokrata Párt vezette Fordulat szövetséget képviselő politikus szerint azonban az ICO bezárása csupán gesztus, nem több annál.
A szerb társadalom nem fogja Koszovó függetlenségét gyorsabban elfogadni attól, hogy az albán többségű egykori szerbiai tartományban hétfőn befejezte tevékenységét a Nemzetközi Civil Iroda (ICO). – A lépés szimbolikus, bár kétségtelenül fontos jelzés a külvilág felől, Szerbia számára is, hiszen azt mutatja, hogy a nemzetközi közösség egy része valóban alkalmasnak találja Koszovót függetlenségének valós gyakorlására – mondta lapunknak Milenko Tereta. A szerbiai parlamentben a Liberális Demokrata Párt vezette Fordulat szövetséget képviselő politikus szerint azonban az ICO bezárása csupán gesztus, nem több annál. – Koszovó nem áll készen az teljes önállóságra, ezt bizonyítja, hogy a NATO és az EULEX (az EU missziója – a szerk.) egyelőre a térségben marad – mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve: a Koszovót elismerő 22 uniós tag (köztük hazánk) mellett az USA-t, Törökországot tömörítő Nemzetközi Irányító Csoport (ISG) nevében eljáró ICO felügyeleti tevékenységének lezárása nem volt váratlan Belgrád számára. Még a nyáron ez a döntés született. – Mindez nem befolyásolja a szerb vezetés hozzáállását, ezért nem is várható komolyabb reakció Belgrádból, leszámítva a már elhangzott kötelező elutasító nyilatkozatokat – vélte a liberális politikus.
Tereta szerint azonban a szerb vezetés rossz úton jár Koszovó kapcsán. A kapcsolatok normalizálásán kellene dolgozni, mert a párbeszéd révén elért megállapodásokkal lehetne a legjobban szolgálni a koszovói szerbek – a tartomány belsejében élő mintegy 70 ezres, valamint az elkülönült életet élő Észak-Koszovó 50 ezres közösségének – helyzetét. – Ez természetesen nem jelenti a függetlenség elismerését – jelezte a konstruktivitás határait az ellenzéki politikus, megjegyezve, hogy a kisebbségek kapcsán az ICO mandátumának befejeződése pozitív fejleménynek is tekinthető, hiszen ezzel felelősséget is rakott a nemzetközi közösség a koszovói vezetésre.
Tereta úgy vélte, hogy Belgrád és Pristina párbeszéde legalább olyan hosszú folyamat lesz, mint Koszovó intézményesített önállóságának megteremtése. – Nem hiszem, hogy a jogrend kialakításáért felelős EULEX, illetve a NATO koszovói missziójának (KFOR) 5600 katonája a tervek szerinti másfél év múlva elhagyná Koszovót – mondta.
A koszovói politikusok azonban sokkal optimistábbak a „felügyelt önállóság” után elérhető közelségbe került „politikai nagykorúságot” illetően. – Ez a legnagyobb elismerés Koszovónak – kommentálta hétfőn Hashim Thaci koszovói kormányfő az ICO működésének lezárását. (A szervezet törvénymódosításokat kezdeményezhetett és a kinevezésekbe is beleszólhatott Koszovóban.) Igaz, az ICO-t vezető Peter Feith holland diplomata a Thacival közös sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy sajnos a szervezet működése nem volt százszázalékos, hiszen a joghatóságot nem sikerült kiterjesztenie Észak-Koszovóra.
Teljes sikerről már csak azért sem lehet beszélni, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának két állandó tagja, Oroszország és Kína továbbra sem ismerte el Koszovó függetlenségét. Ahogyan az EU-ból Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia sem.
Kedden a szerb államfőt Szocsiban fogadta Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök Tomiszlav Nikoliccsal a mind szorosabbá váló gazdasági kapcsolatok mellett – beleértve a Déli áramlat gázvezeték megépítésének lehetőségeit is – Koszovó helyzetéről is tárgyalt. Putyin hangsúlyozta, hogy a rendezést az ENSZ 1244-es határozata alapján tartja elképzelhetőnek. Ez nem tartalmazza Koszovó függetlenségét, viszont kimondja Szerbia területi integritásának biztosítását.
