– A Magyar Polgári Párt (MPP) és újabban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) folyamatosan támadja a szövetséget, másrészt a júniusi helyhatósági választások megmutatták, hogy az RMDSZ pozíciója a magyar közösségen belül sziklaszilárd – fűzte hozzá lapunknak nyilatkozva az elemző. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint más érvek is szólnak amellett, hogy a szövetség semmiképpen ne kössön alkut közvetlen riválisaival. – Bebizonyította ez a két kis párt, hogy nem képesek partneri kapcsolatra. Hogy nézne ki ez a magyar válogatott a román parlamentben, ha másnap két vagy három ember venné a kalapját, és azt mondaná, hogy semmi közöm a válogatotthoz?

Ez történt Tőkés Lászlóval 2009-ben, amikor jóhiszeműen feltettük őt első helyre az RMDSZ-listán, RMDSZ-politikusként került be az Európai Parlamentbe, és azóta megtett mindent annak érdekében, hogy ne csak kritizálja az RMDSZ-t, hanem hogy új pártot hozzon létre – fejtegette marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Borbély. A politikai alelnök álláspontja elmozdulást jelent ahhoz képest, hogy korábban az RMDSZ késznek mutatkozott fölvenni saját listáira az EMNP és az MPP politikusait. Borbély elismerte, hogy a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöb nagy kihívás, mert a felmérések nagy részvételi arányt jósolnak a december 9-i parlamenti választásokra.

Létezik egy alternatív küszöb is, amelynek átlépéséhez egy politikai alakulatnak hat egyéni képviselői és három szenátori helyet kell szereznie, azonban így nem biztosított az erdélyi magyarság arányos parlamenti képviselete. – Nem hiszem, hogy az RMDSZ kiesik a parlamentből. A kérdés inkább az, hogy milyen szerepet játszhat a szövetség a törvényhozásban – értékelte a Népszabadságnak Tanase. Szerinte a választásokon az RMDSZ-nek nem az MPP-től vagy az EMNP-től kell tartania, hiszen utóbbiak politikai ajánlata meglehetősen avítt. Tarthatott volna a szövetség a júniusban lezárult népszerűtlen kormányzás következményeitől, de a helyhatósági választások eredményei azt bizonyítják, hogy a magyarság túllépett ezen.

Nem így a román többség. Bár lehet vitatkozni arról, hogy milyen mértékben tulajdoníthatók az elmúlt évek megszorításai a nemzetközi válságnak, a választók mindenesetre Traian Basescu elnököt hibáztatják az életszínvonal csökkenéséért. – Ebből következően a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a jelenlegi kormánykoalíció kezére játszik, amikor nem tud vagy nem akar eltávolodni egykori elnökétől, Basescutól. Hacsak valami nagy hibát nem követ el, amilyen az elnök menesztésére tett kísérlet volt, a Szociálliberális Unió (USL) abszolút többséget szerez a törvényhozásban – vázolta a szakértő a keretet, amelyben az RMDSZ-nek meg kell találnia a helyét a választások után.

A politológus rámutatott: az RMDSZ-nek szerinte jelen kell lennie a kormányban akkor is, ha a szavazatai nélkül is meglenne a kormánytöbbség. – Egyrészt nem jó, ha egy olyan nagyszámú közösség, mint a magyar, nem vesz részt az ország kormányzásában. Másrészt ez jót tenne a kormány külföldi megítélésének. Harmadrészt Romániában mélyreható reformokra van szükség, amelyek nélkül az ország a következő költségvetési időszakban sem lesz képes javítani az uniós alapok felhasználásának siralmas arányán.