– Te ezt nem értheted, mert Európa egy szép nagy buborék, vastag burokkal. Az én generációm viszont testközelből látja, élte és éli át a közelmúlt fegyveres konfliktusait. Most itt olyan országban élsz, amely non stop készültségben van – mutat a levegőbe beszélgetőpartnerem, a harmincéves, Tel-Avivban élő informatikus, Joel. Délután van, az utcakép szürreális: tizennyolc-húsz éves fiatalok sétálgatnak egymásba karolva, fagylalttal a kezükben és hatalmas gépfegyverrel az oldalukon. A hétvégére hazamennek a katonai bázisról. A közintézmények, a bevásárlóközpontok, a vasútállomások bejáratai előtt fémdetektoros kapuk állnak, a biztonságiak belépés előtt átvilágítják a csomagokat, és mindenkit alaposan megmotoznak.

Joel és Slomo gázálarcpróbát tart

Ez itt eddig is rutinnak számított, ám az utóbbi hetekben valami mégis megváltozott. Az emberek az utcákon csoportokba verődve, vagy otthonaikban, a családi asztalok mellett egyre gyakrabban beszélnek Iránról és a perzsa állam atomprogramjáról, az esetleges háborúról. És bár a fegyveres konfliktusok valós vagy vélt realitásával több mint hatvan éve élnek együtt, ma már zsigereikben is úgy érzik, hogy az iráni kormány törekvése félelmetesebb fenyegetés, mint a naponta Gázából kilőtt rakéták garmadája.

– Izrael riadókészültségben áll. Folyamatosan figyelmeztetik az állampolgárokat, hogy kötelező jelleggel vegyék át az alanyi jogon mindenkinek járó gázálarcot. Ez viccesnek tűnt az elején, de amikor átvettük a maszkot tartalmazó dobozt, megijedtünk. Elrémisztett az a tudat, hogy egyszer használnunk is kell. Nézd, erről van szó – mutatja a felszerelést Slomo, a Jeruzsálemi Héber Egyetem hallgatója.

Az újságok nem csak az iráni fenyegetésekről és Benjamin Netanjahu kormányfőnek a megelőző csapásról szóló kijelentéseiről tudósítanak. Egyre gyakrabban publikálják a városokban található föld alatti bunkerek és megerősített falú helyiségek listáját. A napokban például jóváhagyták hatvan tel-avivi mélygarázs óvóhelyként való használatát. A szükséges átalakításokhoz már hozzá is fogtak. A polgári védelem számításai szerint 800 ezer ember védelmét szolgálhatják ezek a létesítmények. A légvédelmi szirénákat hetente tesztelik.

Ekkor mindenki ugrik, rohan a legközelebbi bunkerbe. Az izraeli és amerikai hadihajók gyakorlatozását a tengerpartról is látni, hallani lehet a hajóágyúk lövéseinek robbanását. Ilyenkor megremegnek az ablakok. De az égbolt sem nyugodt: állandóan gyakorlatozó vadászgépekkel és helikopterekkel teli. Tel-Aviv és a Vörös-tenger partján levő Eilat köré az elmúlt hetekben kezdték el telepíteni a mobil rakétavédelmi rendszereket, az autópályák bizonyos szakaszait pedig leszállópályává alakítják át. Az eddig vállvonogató izraeliek elkezdtek bevásárolni, máris emelkednek a konzervek árai, egyes nagykövetségek pedig nyilvánosságra hozzák menekítési terveiket, és azt ajánlják állampolgáraiknak, hogy regisztrálják magukat.

 – Ez több, mint puszta intő jel – sóhajt Joel. „Nagyon gyorsan át kell gondolnunk a jövőnket. Vagy inkább a jelenünket! A nagyszüleink és a szüleink láttak és átéltek néhány háborút. A mi életünkből ennek ki kellene maradnia!” Szétesett a kormánykoalíció, egyre fokozódik az iráni fenyegetettség. Izraelnek nap nap után, egyre több belpolitikai problémával kell megküzdenie, ám a legsúlyosabb fenyegetettséget Teherán atomprogramja, folyamatosan erősödő és durvuló retorikája jelenti – állítják Izraelben. A kormánykoalíció nem csupán az előrehozott választások elkerülését, a jelenlegi kormány ciklusának kitöltését szolgálta volna, hanem azt is, hogy az ország együttes erővel, széthúzás és ellenérvek nélkül legyen képes szembeszállni az iráni fenyegetéssel, amely eddig sem volt alaptalan, ám most egyre komolyabbnak tűnik.

Irán – állítása szerint – jó ideje „polgári célú” atomprogramot folytat, ám a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és a világ vezető nagyhatalmainak titkosszolgálatai nem így látják. Sok jel utal ennek ellenkezőjére. Különféle saját és nemzetközi hírszerzési források alapján Izrael tudni véli, hogy Irán olyan nagy urándúsító berendezések kiépítésén dolgozik, amelyek alkalmasak lesznek atomfegyver létrehozására. Az ENSZ megfigyelőinek legfrissebb jelentése alapján ráadásul az ország az elmúlt hónapokban mintegy harmadával növelte urándúsító képességét, és megduplázta dúsító centrifugáinak számát.