Kinevezését sokféle fanyalgás fogadta. Szlovákiai magyar politikai vetélytársai könyöradományról, a Smer és a Híd párt háttéralkujáról beszéltek. Miért vállalta a megbízatást?

A márciusi kormányváltás után takarékossági okokra hivatkozva megszüntették a kisebbségügyi és emberi jogi miniszterhelyettesi posztot, s vele együtt a hivatalát is. A hatalomra kerülő Smer-SD első terve az volt, hogy az ügyvitelt elosztják az egyes tárcák között. Később mégis úgy gondolták: a nemzetiségi politikát nem szerencsés felaprózni, s ezen a rendkívül érzékeny terepen fontos a szakértők tevékenysége is. Ezért ajánlották fel a Hídnak a kisebbségi kormánybiztos posztját. Minimális célként szerzett jogaink megmentését tűztük ki. Hetekig egyeztettünk a kormányfővel, végül tizennégy státussal lényegében megmaradt a kisebbségügyi hivatal. Elvtelen alkuról, bratyizásról szó sem volt.

Nem sokkal hivatalba lépése után Dusan Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter bejelentette: főiskolává minősítik le a révkomáromi Selye János Egyetemet, amivel elsősorban a szlovákiai magyarság felháborodását váltotta ki. Mit tehet ebben az ügyben?

A problémakörnek szakmai és politikai szintje van. A vonatkozó törvény alapján három szlovákiai egyetemet –köztük a Selyét – főiskolává minősítenének. Nem kapnának kisebb állami támogatást, viszont a döntés nyilván presztízsveszteséggel járna. A 2004-ben alakult révkomáromi felsőoktatási intézmény objektív okok miatt számos tudományos kritériumot nem teljesíthetett. A jogszabály nem ismeri a kivétel vagy a türelmi idő fogalmát. Ezt csupán nagyvonalú politikai döntéssel lehet érvényesíteni. Ezért dolgozunk.

A szlovákiai kisebbségi kultúrák támogatására szánt jövő évi költségvetési támogatás összegének meghatározásában viszont gyors sikert ért el.

Nem volt nehéz dolgom, mert a megkurtított, mindössze egymillió eurós támogatást a pénzügyminisztérium javasolta. A kormányfő viszont állta a szavát, és ígéretének megfelelően a kabinet elé kerülő tervezet jövőre 4,2 millió eurót szán a kisebbségi kultúrák és intézmények támogatására.

Egyik legfontosabb feladata a hivatali kétnyelvűség érvényesítése a vegyesen lakott területeken.

Júliusban lép életbe a módosított kisebbségi nyelvtörvény, amely lényegesen bővíti a szlovákiai nemzeti kisebbségiek anyanyelv-használati jogait, ahol az arányuk legalább húsz százalék. Az új jogszabály már kötelezővé teszi a hivatali kétnyelvűséget, és pénzbírsággal sújthatja azokat a hivatalokat, amelyek törvényt sértenek.

A változás mégsem érzékelhető. Miért?

A szlovákiai kisebbségiek kellő informáltság hiányában továbbra sem kérnek kétnyelvű iratot, és gyakran mi sem tudjuk saját anyanyelvünkön helyesen elmondani, hová megyünk, mit intézünk. Még a jóhiszemű hivatalnokok sem képesek kiállítani a szükséges dokumentumokat anyanyelvünkön, mert nem ismerik a szakkifejezéseket. Ezért töltöttük fel a honlapunkra a szlovák–magyar, szlovák–roma és szlovák–ruszin szakszótárat.

Száz nap során milyen a kapcsolata a kormánypárti partnereivel?

A Smer-SD levonta előző kormányzásának tapasztalait, szociáldemokrata pártként határozza meg önmagát, és ebben az értékrendben a nemzeti kisebbségek iránti empátia fontos helyet foglal el. Most nincsenek nacionalista koalíciós partnerei a kormánypártnak. Mégsem idilli az állapot, hiszen a Robert Ficoáltal ígért status quót, vagyis a nemzetiségiek szerzett jogainak szavatolását sokan úgy értelmezik, hogy további jogbővítésről szó sem lehet. Jómagam viszont úgy vélem, hogy nemcsak a menteni, hanem a kezdeményezni jelszó is reális cél.