Újra Athénban vizsgálódnak a héten a trojka szakértői, az EU-tagállamok szeptember végéig, október elejéig várnak tőlük jelentést. Sok európai fővárosban fogy a türelem, mert az immár második (130 milliárd eurós) mentőcsomagot felemésztő Görögországban nem sok javulást látnak. – Abban Berlinnek vagy Párizsnak igaza van, hogy a görög kormányok nagyon lassúk a reformok bevezetésében. Az elmúlt három évet gyakorlatilag elvesztegették – teszi hozzá Cogopulosz.

Nyugdíjasok a megszorítások ellen tüntetnek az egészségügyi minisztériumnál.

Pedig a dél-európai tagállam túlélésre játszik, és ehhez szüksége lenne a hitelcsomag következő, 30 milliárd eurós részletére is, amelyről októberben döntenek majd az uniós pénzügyminiszterek. Ám az athéni koalíció még mindig adós a cserébe elvárt, 11,5 milliárd eurónyi megszorítások pontos listájával.

– A hatnapos munkahét technikai kérdés, az alapvető probléma viszont politikai. Görögországgal kapcsolatban az EU-nak egyértelműen politikai döntést kell hoznia – mondja a Népszabadság érdeklődésére Jorgosz Kapopulosz politikai elemző. Szerinte a befektetőket nehéz lenne meggyőzni arról, hogy egy olyan kis tagállamnak, mint Görögország, nem lehet segíteni, támogatni kell ellenben a sokkal nagyobb Spanyolországot és Olaszországot. Ha tehát hagynák Görögországot összeomlani, ezzel rendkívül rossz jelzést küldenének a piacoknak.

Más kérdés, hogy a trojka által sürgetett fájdalmas lépések jó részét, még ha jóváhagyja is ezeket az athéni kormány, úgysem lehet megtenni. – Ugyanez történik Portugáliában: rábólintanak különféle strukturális reformokra, aztán nem valósítják meg őket. Spanyolországban és Olaszországban is hasonló a helyzet – magyarázza Kapopulosz. Hozzáfűzi: – A görögországi reformokról szóló döntéseket azonban muszáj meghozni, ezzel is némi időt, ha úgy tetszik, politikai haladékot adva Merkel német kancellárnak.

Kedvező fogadtatásra biztosan nem találnak Görögországban a trojka legújabb ajánlásai, amelyeket levélben küldtek el a munkaügyi és a pénzügyminisztériumnak. Javasolták a munkaidő rugalmasabbá tételét, az elbocsátások megkönnyítését és a végkielégítések lefaragását is. – Az elmúlt három évben a görög kormányok adókat emeltek, fizetéseket és nyugdíjakat csökkentettek, de nem az igazi reformokkal foglalkoztak. Három év szenvedés után most már nagyon nehéz azt kérni a lakosságtól, hogy viseljen el újabb megszorításokat – hangsúlyozza Jorgosz Cogopulosz.

Ez nem a szerkezeti reformok bevezetésének pillanata, az a hajó már elment: ebben mindkét görög szakértő egyetért. Az athéni Eliamep alapítvány kutatója úgy véli, hogy a trojka által (joggal) követelt intézkedéseket előbb kellett volna meghozni, kombinálva a fizetések és a nyugdíjak megnyirbálásával. – Görögországban ma már senki sem lát reményt – jellemzi a pillanatnyi fásultságot.

Az adóelkerülés elleni harc: ezt nevezte az egyik legsürgetőbb feladatnak az idén a Görögországot segítő EU-munkacsoport (Task Force for Greece), amely a behajtható adóhátralékot nyolcmilliárd euróra becsülte. Csakhogy eredményeket e téren sem tud felmutatni a görög kormány, márpedig – érvel Cogopulosz – úgy nem lehet heti hat nap munkát kérni az emberektől, hogy közben a leggazdagabb adóelkerülők kicsúsznak a hatóság kezei közül.