Orbán döntött Safarovról

Rendkívül kínos az ügy - ismerte el egy fideszes forrásunk, de „a Kaukázus messze van”, az emberek az őket jobban érdeklő dologra figyelnek majd ősszel.

„Általában minden ilyen ügyben arra törekszik a Külügyminisztérium és az igazságügyi tárca, hogy előzetesen feltárjon, világossá tegyen minden veszélyforrást, felhívják a miniszterelnök figyelmét a kockázati tényezőkre” – mondta munkatársunknak egy kormányközeli forrás hétfőn a nemzetközi diplomáciai botrányt okozó azeri ügy kapcsán. Kormányzati politikusok úgy vélik, Orbán Viktor kalkulálhatott azzal, hogy Azerbajdzsán nem tekinti magára nézve kötelezőnek a magyar félnek tett ígéretét. Kormányoldalról is felhívták a figyelmet arra, hogy noha Szijjártó Péter külpolitikai és külgazdasági államtitkár minden alkalommal az 1983-as strasbourgi egyezményre hivatkozik, e dokumentum 12. cikkelye épp arról szól, hogy mindegyik fél gyakorolhat egyéni vagy közkegyelmet.

– A diplomácia végtelenül összetett dolog, a fontos döntések meghozatala előtt működnie kell a veszélyérzetnek. Ehhez tapasztalatra van szükség – mondta forrásunk arra utalva, hogy Orbán Viktor „személyes megbízottja”, Szijjártó Péter, aki tárgyalt Azerbajdzsánban, nem elég rutinos.

Egy a folyamatokat ismerő fideszes politikus kérdésünkre úgy vélte: a Külügyminisztériumnak nem volt szerepe Ramil Safarov átadásában. Ugyanakkor az igazságügyi tárca illetékesének, a miniszterelnöknek és a tárgyalásokra Bakuba utazó Szijjártónak is tudnia kellett, hogy Azerbajdzsán elnökének lehetősége van arra, hogy kegyelmet adjon Safarovnak.

Arra a felvetésünkre, elképzelhető-e, hogy a miniszterelnök esetleg a gentlemen’s agreement jegyében arra számított, hogy az azeriek nem azonnal, hanem csak valamikor később adnak kegyelmet Safarovnak, amikor kisebb lett volna a botrány, kormányoldalról azt mondták: a kiadatás időzítése nyilván nem véletlen, éppen a független Hegyi-Karabah kikiáltásának évfordulójához igazodott.

Szijjártó Péter tagadása ellenére fideszes politikusok azt valószínűsítik: a kormány arra számíthatott, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd eurós államkötvény-vásárlással segíti a devizaadósság mérséklését, a költségvetési deficitcél tartását. „Ez az IMF-megállapodás aláírása előtt kiemelten fontos” – mondta az egyik fideszes, aki személyes véleményeként azt fogalmazta meg: ezek után az azerieknek kötelességük lenne államkötvényt vásárolniuk, és ezt megtehetik közvetítők – akár a törökök – segítségével is.

Forrásaink szerint az illetékesek már a kiadatást megelőző napokban érzékelték, hogy az ügynek „rendkívül rossz visszhangja lehet, nehéz lesz a kommunikációja”. Ugyanakkor egy a kormányhoz közeli forrásunk azt mondta: „minden csoda három napig tart”, viszont „különböző frontokon erőfeszítéseket kell tenni, amíg a folyamat el nem jut a nyugvópontra”. Ugyanő azt mondta: Safarov kiadatása politikai döntés volt, a döntést a miniszterelnöknek kellett meghoznia.

– Az ügy rendkívül kínos – ismerte el egyik fideszes forrásunk, aki abban bízik: inkább a társadalmat közvetlenül érintő kormányzati döntésekre figyel a lakosság ősszel, különösen, hogy „a Kaukázus messze van”.

Évfordulóra adták vissza Safarovot
Évfordulóra adták vissza Safarovot
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.