Győri Enikő: Mindenkinek van belpolitikája
A tagállamok elkötelezettek, hogy még az idén megállapodjanak e kérdésben. A sokasodó találkozók közül ez a csúcs lesz Magyarország számára a legfontosabb. Magyarországnak sajátos problémája akadt az új pénzügyi keret tervezése során: felmerült a veszély, hogy csaknem 30 százalékkal csökken a hazánk számára elérhető kohéziós támogatás.
Az Európai Bizottság tavaly nyári eredeti javaslata egységesen minden tagállamnak a GDP 2,5 százalékában szabta meg a folyósított felzárkóztatási források összegét, és a növekedés Magyarországon várhatóan igen alacsony lesz. Mindennek eredményeképp a 2014–2020-as költségvetési szakaszban a Magyarország számára elérhető kohéziós források kerete 20 százalékkal csökkenne (az előző pénzügyi kerethez képest).
Ezt az arányt tovább rontotta, hogy most nyáron a bizottság „technikai kiigazítást” végzett a számokon az új növekedési előrejelzések alapján, valamint figyelembe véve Horvátország csatlakozásának költségeit. Így tovább csökkent a számunkra elérhető keret: immár majdnem harmincszázalékos, példátlan veszteséggel kell számolnunk. A helyzet azért is súlyos, mert – ahogy maga José Manuel Barroso EB-elnök emlékeztetett egy júniusi beszédében – 2009 óta a magyarországi állami beruházások 97 százaléka valósult meg kohéziós forrásokból.
A bizottság makrogazdasági előrejelzéséhez használt képlet meglehetősen vitatott, mert például a csőd szélére került Görögországnak is nagyobb növekedési számokat jósol, mint Magyarországnak. (A 2013-as adatokat veszik alapul és vetítik ki 2020-ig.) Az eredeti bizottsági javaslat a balti államoknak sem kedvezett, így főleg rájuk számíthattunk szövetségesként a tanácskozásokon, és bízhattunk valamilyen általános korrekcióban. Ugyanakkor a technikai kiigazítás után ők némileg jobban jártak, ezért a magyar diplomácia egyedi megoldásért küzd a tárgyalásokon.
S bár a dán EU-elnökség pénzügyi kerettel kapcsolatos júniusi zárójelentésében a magyar kérés ellenére nem rögzítették a magyar problémát, kapóra jött a Francois Hollande francia elnök megválasztásával népszerűvé vált érv, miszerint a megszorítások helyett a növekedés beindítására kell koncentrálni. Sikerült is elérni, hogy a június végi EU-csúcs záródokumentuma a kohéziós politikát a növekedés motorjának és eszközének tekinti – ezzel újabb érvet szolgáltatva a magyar félnek. Győri Enikő lapunknak úgy nyilatkozott: a tárgyalóasztalnál mindenkiben tudatosult a magyar probléma, és az is, hogy ezt meg kell oldani.
Ezzel együtt az államtitkár nem kívánt abba belemenni, milyen egyedi megoldásokat lát elképzelhetőnek, vagy reálisan mennyi menthető meg a kohéziós támogatásokból. Mint emlékeztetett, még a pénzügyi keret főösszege sem ismert. A ciprusi soros elnökség korábban szeptember második felére ígérte, hogy végre előáll a konkrét számokkal. – A számok ismeretében tudunk majd továbblépni – mondta Győri Enikő. Érdemi alkudozásra tehát csak később lehet számítani, az álláspontok addig látványosan nem változnak. A probléma lényege, hogy a nettó befizető országok 100 milliárd eurós csökkentést szeretnének elérni az egész költségvetésen, igaz, nem fejtették ki, honnan, hogyan és valójában mekkora lenne a megszorítás összege.
A Magyarország által is szorgalmasan fűtött „ellencsoport”, a 14-15 tagállamból álló „kohézió barátai” azonban most Nicosiában is leszögezték: nem fogadják el, hogy a kohéziós fejezetben vágás legyen. Győri Enikő a nicosiai tanácskozáson ismét elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan országtól vonják meg a felzárkózást segítő forrásokat, amely 2020-ig sem éri majd el az egy főre eső uniós GDP 75 százalékát. Politikailag is vállalhatatlannak nevezte, hogy olyan tagországot „büntetnek”, amely csökkentette az adósságát és a költségvetési hiányt is.
Magyar szempontból előrelépésként értékelte Győri Enikő, hogy a ciprusi EU-elnökség legfrissebb dokumentuma leszögezi: a kohéziós pénzeket a legszegényebb, a legfejletlenebb régiókra kell koncentrálni. – Nagyon apró lépésekkel haladunk előrébb – mondta az államtitkár a magyar álláspont érvényre juttatásáról. De hozzátette: – Nem szeretném, ha az utolsó éjszakán születne megoldás. Magyarország szélsőséges esetben vétót is emelhet, és blokkolhatja az egész keret elfogadását.
Kérdésünkre, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországot övező viták mennyire befolyásolják az érdekérvényesítést, Győri Enikő úgy válaszolt: „nem látom, hogy hátráltatna”. Nevük elhallgatását kérő diplomaták korábban lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy „könnyíteni nem könnyíti meg” a dolgukat az érvelésnél, és jól jönnének a kedvező üzenetek, események. Ugyanakkor az államtitkár szerint a tanácskozások kollegiális szellemben zajlanak, hiszen, mint emlékeztetett, „mindenkinek van belpolitikája”.
