A Vincenzo Grilli gazdasági miniszter nevéhez fűződő tervben 350 ingatlan szerepel, amelyből 15-20 milliárd eurónyi, a GDP egy százalékának megfelelő bevételt várnak, több év alatt. A projekt jövőre maximum 4-5 milliárdot hozhat. Ez ugyan csepp az 1966 milliárd eurós adósságtengerben, de a jobbára a nemzetközi piac számára felkínált ingatlaneladás csak az egyik pillére a tervnek. Piacra dobnák az egyes önkormányzatok kezében lévő tulajdonrészeket, az energiaszolgáltató cégek közösségi részvényeit, s megkezdenék az önkormányzatok tulajdonában lévő vállalatok privatizálását is.

A kormány azonban a legtöbbet a történelmi paloták eladásától várja. Köztük van a Lazio tartományban lévő, XIII. századi, a pápa számára épült Orsini-kastély, amely a 80-as évekig börtön volt, de azóta üresen áll. Vevőre vár Velencében az Emo Diedo-palota (19 millió euró), vagy a milánói divatnegyed közepén lévő Bolis Gualdopalota (31 millió). De adhatják még lejjebb is: például a bolognai egykori karmelita kolostor ára két éve 13 millió euró volt, s ma már 10 millió alatt is szabadulnának tőle. Nem csoda, hiszen a válság az olasz ingatlanpiacot tette tönkre elsőként, amely gyakorlatilag összeomlott.

Éppen ez a gyenge pontja Grilli programjának. Hiszen Olaszország nem először dobná piacra használaton kívüli középületeit. A néhány évvel ezelőtti nagy nekiveselkedés 860 millió eurót hozott a konyhára 140 ingatlan eladásával. Csakhogy akkor is 394 palotát kínáltak eladásra, s 3,5 milliárdos bevételre számítottak.

A mostani terv komolyabbnak tűnik – fejtegette a Corriere del Venetónak nyilatkozva Giorgio Dal Negro, a Veneto tartománybeli Negrar polgármestere. – Most a takarékpénztárak pénzügyi támogatásával létrejön egy befektetési alap, amely kezébe veszi az egész ügyet. Ez az alap kínálja fel az épületeket, keresi meg a vevőt, bonyolítja a formaságokat, s a vételárból leveszi a maga ráfordítását. A többi azonban a tulajdonosé marad, s ha az egy önkormányzat, a pénz egy részét adósságainak törlesztésére fordíthatja. Konkrétabban: a befolyt összeg egynegyedét az önkormányzat autonóm módon felhasználhatja, háromnegyedét pedig vissza kell csorgatnia az erre a célra létrehozott ingatlanalapba. Így a takarékpénztárak is biztosítva vannak, hogy az általuk folyósított hitel nem úszik el. Ha az ingatlan nem kel el, az eladó önkormányzat még akkor sem dobta ki az ablakon az ügyletre szánt pénzt, hiszen a költségeket az ingatlanalap állja.

Negrar polgármestere ezúttal bizakodó. Reméli, hogy nem járnak úgy, mint pár évvel ezelőtt, amikor az állam 13 ezer ingatlant készült átadni az önkormányzatoknak, majd az ügylet elhalt a bürokrácia útvesztőiben. Az épületek meg máig üresen állnak, kiszolgáltatva az enyészetnek.