A két szomszédos ország közötti diplomáciai feszültségek tavaly óta fokozódnak. Csehországban 2011 januárjától hatályos ugyanis a – számos szakértő szerint – legliberálisabb drogtörvény Európában. A jogszabály pontosan meghatározza, mekkora mennyiség számít egy bizonyos kábítószerből „csekély mennyiségnek”, és ennek a birtoklása csak szabálysértésnek számít. Ilyen esetekben néhány száz koronás pénzbírságot fizet a lebukott személy. 15 gramm marihuána vagy egy gramm kokain, továbbá másfél gramm heroin, két gramm amfetamin, négy darab ecstasy tabletta, öt LSD-s bélyeg, öt gramm hasis, valamint negyven darab varázsgomba jelenti a csekély mennyiséget – természetesen külön-külön, és nem egy csomagban. A csehek odahaza fejenként öt darab marihuánanövényt is termeszthetnek a börtönbe kerülés veszélye nélkül.

Elsősorban német politikusok hívták fel kezdettől fogva a figyelmet a módosított jogszabály várható következményeire, amelyek az ő országukat is sújthatják. Az aggodalmaik rövid időn belül valóra váltak, hiszen az európai „drogszíntér” (Angelika Graf berlini szakértő meghatározása) Hollandiából valóban Csehországba tevődött át. Martin Zehent bajor rendőrfőnök pedig konkrét tényekkel is szolgált. 2010-ben összesen 361 kilogramm drogot foglaltak le a cseh határvidékről érkező járművekből, tavaly már 531-et.Másfél év alatt kilencven százalékkal nőtt a lefülelt drogfutárok száma. Hónapról hónapra emelkedik a Németországba csempészett szintetikus kábítószerek (főleg az amfetamin és a metamfetamin) aránya. Cseh szakértők szerint Prágában és más városokban most már csaknem olyan könnyen lehet kábítószert vásárolni, mint sört vagy virslit. Eladni sem túl nehéz, a haszon jelentős.

Német kormánypárti és ellenzéki politikusok egybehangzó követelésére az illetékes tartományi rendőrségek már tavaly megszigorították a közúti ellenőrzéseket, amelyeket a legtöbb cseh turista zaklatásnak és a schengeni egyezmény megsértésének minősített. „A németek minden cseh rendszámú járművet potenciális drogfutárnak tartanak” – háborgott a prágai köztévében az egyik utazási iroda munkatársa. Elmondta azt is, hogy Drezdába tartó kisbuszukat néhány kilométernyire a cseh határtól megállították, mind a nyolc utastól vizeletmintát vettek, levetkőztették őket, az összes ruhadarabjukat és poggyászukat átvizsgálták. Órákig vesztegeltek a parkolóban, amíg a precíz német zsaruk megbizonyosodtak a negatív eredményekről.

Sok cseh polgár panaszkodott hasonló kellemetlenségek miatt. A cseh külügyminisztérium hivatalosan is tiltakozott, mire Berlinből olyan válasz érkezett, hogy a vészesen elharapózott drogcsempészet miatt továbbra is indokoltak a szigorú ellenőrzések. Prágától az eddiginél jóval határozottabb fellépést követeltek az illegális kábítószer-kereskedőkkel és a gyártókkal szemben. Az ősztől beinduló közös ellenőrzés – a szakértők szerint – jelzésértékű, mert immár Csehország is kész együttműködni a veszélyes jelenség visszaszorítása érdekében.

Románia schengeni csatlakozása: a füstbe ment terv

Csökkent annak az esélye, hogy Románia rövid időn belül csatlakozzon a schengeni övezethez – ismerte el a román belügyminisztérium Schengen-felelőse egy interjúban. Marian Tutilescu (a francia RFI rádió román szerkesztőségének nyilatkozva) elsősorban a holland belpolitikai helyzetre hivatkozott. Hollandiában szeptember 12-én tartanak előre hozott választásokat, az EU-belügyminiszterek tanácsa pedig szeptember 19-én tárgyalja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Tutilescu valószínűsítette, hogy az ideiglenes holland kormány nem vállalja egy ilyen politikai döntés kockázatait; korábban éppen Hollandia akadályozta meg a két kelet-európai ország schengeni belépését. Így jelentős a kockázata, hogy szeptember helyett már csak 2013 márciusában döntenek a légi és tengeri úton Romániába érkezők ellenőrzésének megszüntetéséről – írja az MTI.

Marian Tutilescut annak kapcsán kérdezték nemrég az RFI újságírói, hogy Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter egy interjúban kételyeit fejezte ki Románia és Bulgária közeli schengeni csatlakozásával kapcsolatban. A belügyminiszter (a Hamburger Abendblatt napilapban) a légi és vízi határ megnyitásának a késését is valószínűnek tartotta, a szárazföldi határokról pedig azt mondta: „hosszú időre nem látja” azok megnyitásának a lehetőségét. A belügyminiszter hozzátette: Bulgária sem haladt úgy, ahogy korábban remélték, „Románia pedig kétes politikai útra tért”. A belügyminiszter kijelentését Németország bukaresti nagykövete, Andreas von Mettenheim is megerősítette. A nagykövet (a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva) kizártnak tartotta, hogy az EU-tagállamok az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében készülő decemberi jelentés közzététele előtt határoznának a schengeni övezet kiterjesztéséről. Sőt a nagykövet szerint a határnyitáshoz az is szükséges, hogy a jelentésnek „kielégítő tartalma” legyen.

Romániának és Bulgáriának az eredeti tervek szerint a magyar EU-elnökség idején – 2011 első felében – kellett volna csatlakoznia. A schengeni belépést előbb Franciaország és Németország, majd Hollandia és Finnország akadályozta meg. Később Németország javasolta, hogy a két balkáni állam első körben a légi és tengeri határaival, majd egy második lépcsőben a szárazföldiekkel csatlakozzon a schengeni térséghez. (Hírösszefoglalónk)

A marihuána legalizálásáért tüntetnek Prágában