Börtönbe megy Breivik
Mivel Breivik tettét elismerte, a tárgyalás legnagyobb kérdése az volt, a bíróság elmegyógyintézetbe vagy börtönbe küldi-e. Breivik egyik ügyvédje tegnap délután megerősítette, hogy nem fognak fellebbezni az ítélet ellen. A tömeggyilkos azt állítja, tettével meg akarta menteni Norvégiát a muzulmán bevándorlástól. Azért támadt a Munkáspárt táborára, mert őket tartja felelősnek azért, hogy bevándorlók érkeztek az országba. Az áldozatok hozzátartozói, illetve a túlélők alapvetően nem az ítéletet ünneplik, hanem hogy vége a tárgyalásnak.
„Most végre nem hallunk majd róla többé. Béke lesz és csend” – idézi a BBC Per Balch Soerensent, akinek a lánya halt meg Utoyán. „Végre vége ennek a szörnyűségnek. Elkezdődhet az élet” – írta Twitter-üzenetében egy túlélő, Ingrid Nymoen. Egész Norvégia fellélegezhet: a média folyamatosan napirenden tartotta Breivik ügyét, és a nyár elején lezajlott hosszadalmas, több hétig tartó tárgyalás egyes részeit a tévé és a rádió is közvetítette. Helyiek elmondása szerint nem is lehetett „menekülni” a téma elől. A világsajtó is furcsállta eleinte, hogy a tömeggyilkos napokig beszélhet, kifejtheti saját álláspontját.
Erre a norvég hatóságok és politikusok csak annyit válaszoltak: demokráciájuk alapja, hogy mindenkit azonos jogok, ugyanolyan eljárás illet meg. A Reuters elemzése arra utal, hogy mindez hasznos volt: az első tárgyalási napon még magabiztos, náci karlendítést mutató és az ügyészekkel kezet fogó Breivik a norvég hatóságok „jéghideg udvariasságának” köszönhetően az eljárás végére már középszerű, nevetséges figurának tűnt. Az egyik ügyvéd, Inga Bejer Engh például végig leereszkedően beszélt hozzá, mintha egy gyereknek magyarázna.
Ő volt az, aki kedves hangon említette meg, hogy Breivik befuccsolt üzleti tervei után hazaköltözött édesanyjához; hogy egy időszakban napi 16 órát videojátékozott; és hogy arcmaszkban járt, hogy ne legyen piszkos.Mindezzel megalázta Breiviket, aki ettől többször is elveszítette a türelmét. „Az áldozatok egy két méter magas szörnyetegre emlékeztek. A per után viszont már csak egy ember lett, nagyon csúnya gondolatokkal” – mondta a Reutersnek Geir Lippestad, Breivik ügyvédje. „Ha szörnyetegnek tekintjük, azzal felmentjük a társadalmat a felelősség alól. Pedig a társadalomnak is van abban szerepe, hogy ez megtörténhetett” – tette hozzá.
Norvégiában mindeközben vita indult arról, hogy vajon megváltozik-e a békés, nyitott, toleráns társadalom, ahol sokszor az ajtókat sem zárják, és ahol régebben a miniszterelnök metróval járt dolgozni. Jens Stoltenberg kormányfő sok elismerést kapott, amiért a tragédia után higgadtságával sikerült egyesítenie az országot, és nem hagyta, hogy politikai sárdobálás kezdődjön. Ő is azt kérte: az ország őrizze meg nyitottságát. Ez, egyelőre úgy tűnik, sikerült. A norvégok továbbra is bíznak a rendőrségben – a rendőrfőnök is csak idén augusztus 16-án mondott le, azután, hogy egy független bizottság megállapította, sokkal hamarabb is meg lehetett volna állítani a gyilkost. (A rendőrség több mint egy órával a riasztás után ért Utoyára.)
Arról egyelőre még folyik a vita, hogy mi legyen Utoyával, amelyet a miniszterelnök is „fiatalsága paradicsomaként” írt le. Vannak, akik szerint nem szabad ott többé tábort rendezni, hiszen a vidámság és a buli tiszteletlenség lenne az áldozatokkal szemben. Ám a Munkáspárt ifjúsági szervezete szerint vissza kell térni a szigetre minél előbb. A BBC-nek nyilatkozó egyik túlélő, Tore Sinding Bekkedal szerint is ez a helyes lépés. „Azért támadta meg Utoyát, mert fenyegetést látott benne, és erre az a helyes válasz, hogy csak erősebbé tesszük ezt a fenyegetést az olyanok számára, mint Breivik.”
Három cella és emberi jogok
Breiviket a legszigorúbb feltételek mellett tartják majd fogva, ami azt jelenti, hogy sok olyan „kiváltságot” nem kap meg, amit más börtönlakók igen. Magánzárkában helyezik el, amely három, egyenként nyolc négyzetméteres zárkából áll. Kap egy (internetkapcsolat nélküli) laptopot, televíziót, és az egyik helyiségben edzhet majd. Ezek jobb körülmények, mint amit mások kapnak, épp azért, hogy az elszigeteltséget kompenzálják: a norvégok szerint az ugyanis kínzás. Az Oslo melletti Ila börtön szóvivője, Ellen Bjercke a BBC-nek elmondta: a börtönőrök feladata lesz, hogy foglalkoztassák Breiviket, például együtt eddzenek vele. Később, ha lehetséges, szeretnék integrálni a többi rab közé. Akkor már dolgozhatna vagy tanulhatna is. „Emberi lény, még neki is vannak jogai” – mondta a szóvivő. (BBC)
