Drónokkal a menekültek ellen
Az Eurosur program lényege nemcsak a drónok bevetése, hanem a közös adatgyűjtés és megfigyelés a tagországokban és az unió határain. A robotrepülőgépek feladata az illegális bevándorlókat szállító, a Földköziés az Égei-tengeren haladó hajók felismerése, az embercsempészek kiszűrése, illetve a terrorizmus elleni küzdelem lenne. A remények szerint az új rendszer visszaszorítaná a kábítószer-kereskedelmet is a térségben. A bizottság javaslata szerint a repülőgépek és műholdak által készített képek nem tartalmaznak majd személyes adatokat. Ugyanakkor az nem világos, hogy az összegyűjtött adatokat a hatóságok megőrzik-e, és ha igen, akkor meddig.
A bizottság érvei szerint az új megfigyelőrendszer éppen hogy megmentheti a bajba jutott menekültek életét, bár azt nem részletezik, hogyan. Pedig az idén már 170-en vesztették életüket Európa déli tengerein. Nemrég több mint ötven, a jobb élet reményében menekülő eritreai halt meg, amikor felfújható csónakjuk Olaszország partjainál süllyedt el. Egyetlen túlélő maradt.
Az EU-t érő kritikák szerint viszont az unió mindent megtesz, hogy kedvét szegje azoknak, akik a menekülteket kimentenék. A bírálók szerint a drónok bevezetése is ebbe az irányba tett lépés. A jogvédő, illetve menekültekkel foglalkozó szervezetek a keményvonalas jobboldali politikusok álmának megvalósulását látják benne, amellyel ráadásul a megfigyelésre és katonai célú technológiákra szakosodott cégek járnak jól. A jogvédő szervezetek szerint azért is aggályos az új rendszer, mert már azelőtt kriminalizálja a menekülteket, hogy elérték volna Európa partjait. Ez pedig a menedékjogra vonatkozó nemzetközi jogba ütközik. Felmerül a személyes adatok jogszabályszerű tárolásának kérdése is, s hogy kell-e uniós büdzséből drónokat vásárolni – ugyanis ezekkel a bizottsági javaslat érdemben nem foglalkozik. A Heinrich Böll Alapítvány tanulmánya szerint a bizottság által jelzett 338 millió eurós költséget erősen alábecsülték, a szerzők inkább a 874 milliós számlát tartják reá lisnak. Az Eurosurra fordítandó pénznek jobb helye is lenne a válság sújtotta unióban – így a bírálók.
– A drónok drágák, és nem segítenek – idézte nemrég a GlobalPost internetes hírportál Ska Keller német EP-képviselőt. – Ha egy drón kiszúr egy hajót, akkor is szükség van emberekre a helyszínen, akik segíteni tudnak – mondta a Zöld párti képviselő. Keller szerint a drónok bevetésének indoklása kísértetiesen hasonlít arra, amivel a NATO-hadihajók és az euró pai parti őrség állt elő,miután tavaly figyelmen kívül hagytak egy bajba került hajót, amin végül 63 afrikai menekült lelte halálát. Az ügyben az Európa Tanács vizsgálódott, megállapítva: az első segélyhívások után még két hétig hánykolódott a hajó a nyílt vízen. Az ET jelentése szerint a „félelem légköre” uralkodik, a hajók legénysége azért nem segít a menekülteken, mert attól tartanak: utána velük szemben is vádat lehet emelni embercsempészet miatt.
Keller szerint az Eurosur ugyanennek a mentalitásnak a terméke. Szerinte az egyre befolyásosabb jobboldali csoportok azt szeretnék elérni, hogy a menekültek ne váljanak európai problémává, és még azelőtt viszsza lehessen fordítani őket, hogy elérték volna a kontinens partjait. Nemcsak azzal veszélyeztetnék a menekültek életét, hogy Európa gyakorlatilag visszaküldi őket az elnyomó hatalmak karmai közé, hanem azzal is, hogy az unió megosztaná a menekültek személyes adatait ezekkel a hatalmakkal.
Az alapítvány tanulmánya félrevezetőnek tartja azt az érvelést is, hogy az arab tavasz nyomán Európába érkező menekültek miatt kell új rendszert kialakítani. Az arab tavasz félmillió menekültjének ugyanis csak öt százaléka kerültEurópába, problémát inkább az okozott, hogy adott helyekre – például a görög Évrosz térségbe, Máltára vagy az olasz Lampedusára –koncentrálódtak az érkezők.
Az EB javaslata jelenleg az Európai Parlament állampolgári ügyekkel foglalkozó bizottságának az asztalán pihen. Az ügyben érintett liberális jelentéstevő júliusban nyilvánosságra hozott jelentéstervezetében a többi között a menekültek életének megmentésének szükségességét hangsúlyozta. A tervek szerint a rendszer 2013 októberére lenne működőképes, bár még az EU parlamentjének és a tagállamok tanácsának is meg kell vitatnia.
Magyarországon is fejlesztenek pilóta nélküli repülőgépeket
Mozgó- és állóképek készítésére lesznek használhatók azok a mikrodrónok, köztük az Ikran típusúak, amelyeket hazánkban fejlesztenek. Előnyük, hogy kis területen és gyorsan bevethetők, és kedvező az ár-érték arányuk – mondta lapunknak Molnár Attila, a Currus Zrt. vezérigazgatója, aki a Honvédelmi Minisztérium négy hadiipari háttérintézményének összehangolt kutatás-fejlesztéséért is felel. Mint elmondta, egyik jellemző (polgári célú) felhasználási módja az ilyen mikrodrónoknak az önkormányzati terület fotózása. A drónok felszállási költsége talán a tizede lehet a hagyományos gépek alkalmankénti akár egymillió forintos költségének. Molnár arra nem kívánt válaszolni, hogy milyen katonai feladatokra lesznek alkalmasak a magyar fejlesztésű, pilóta nélküli gépek, vagy hogy mennyibe kerül a hazai, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. égisze alatt futó drónprogram. Azt sem árulta el, mennyi egy drón előállítási költsége, de, mint mondta, az „jóval kedvezőbb” a piacon kapható más típusokhoz képest.
Az európai országok együttműködnek a drónok egyes paramétereinek (frekvencia, magasság, sebesség) meghatározásában, és bizonyos platformokon megosztják kutatási eredményeiket is.
Mindeközben persze kemény konkurenciaharc terepe is a drónfejlesztés. Az EU határőrizeti ügynöksége, a Frontex állítólag az izraeli Heron mellett egy teljesítményben gyengébb, de európai és kifejezetten tengeri feladatokra (így tonhallelőhelyek felderítésére) kifejlesztett spanyol típus, a Fulmar bevetését fontolgatja. Vannak más, tengeri felhasználásra alkalmas EU-fejlesztések is, például a svéd Saab Skeldar V–200-asa. Széles körű nemzetközi fejlesztéssel, a francia Dassault irányításával készül az EU-drónok „nagyhercege”, a nEUROn, kifejezetten harci feladatokra.
Magyarország nem először fejleszt drónt: a kilencvenes években gyártottuk a Szójkát. Molnár szerint a kor színvonalát tekintve az kiváló gép volt elektronikájában is, de túllépett rajta az idő, ahogy az elektronika általában véve is ugrásszerűen fejlődött, „miniatürizálódott” azóta. (Szőcs László)
