A tárgyalások előtt Szamarasz a görögökkel szemben meglehetősen kemény Bild német napilapnak nyilatkozva azt bizonygatta, hogy nem kérnek több pénzt, azaz a Görögországnak nyújtott hitelprogram kétéves meghosszabbítása nem feltétlenül kerülne többe. Viszont a megszorítások lassabb ütemű bevezetése könnyítene az állampolgárok helyzetén, és teret engedne a gazdasági növekedésnek. Juncker hűtötte a kedélyeket, mikor az athéni találkozó után közölte: a kétéves meghosszabbítás, majd a hitelezők küldöttségének a görög programról szóló, szeptemberben várható jelentésétől függ. Görögországnak a mostani állás szerint a költségvetési hiányt 2014-re három százalékra kell leszorítania a tavalyi kilencről. Ha a határidőt 2016-ig meghosszabbítják, addig is finanszíroznia kell magát valahogyan az országnak. A kétéves csúszás „árát” elemzők 20 milliárd euróra taksálják. Szamarasz állítólag azt tervezi, hogy rövid lejáratú papírok kibocsátásával, bizonyos kölcsönök visszafizetésének elhalasztásával és a már létező IMF-kölcsön lehívásával tömnék be az újonnan keletkező lyukat.

A BBC-nek nyilatkozó görög kormányzati források szerint azonban Szamarasz nem fogja erőltetni a hosszabbítást, hiszen az utazás célja inkább a hitelezők bizalmának visszaállítása s nem újabb konfliktus kirobbantása. Szamaraszra azonban nagy belpolitikai nyomás nehezedik, így kénytelen kegyelemért folyamodni a hitelezőkhöz.

Szamarasz és Juncker tárgyalt arról is, hogy a program végrehajtásának felülvizsgálata után megkaphatja-e Görögország a kölcsön következő, 31,5 milliárd eurós szeletét. A hitelező trojka (Nemzetközi Valutaalap – IMF, Európai Bizottság és Európai Központi Bank) küldöttsége szeptemberben tér vissza Görögországba, hogy tájékozódjon arról a 11,5 milliárd eurós megszorításról (ami valójában 13,5 milliárdos vágást jelent), Szamarasz szerdai ígérete szerint addigra megegyeznek a kormánykoalíciót alkotó pártok. A küldöttség jelentése alapján dől majd el az is, utalható-e a pénz. – Ez Görögország utolsó esélye – mondta Juncker a sajtótájékoztatón.

Szamarasz a Bild-interjúban arra is kitért, hogy a drachma bevezetése katasztrofális lenne országa számára. Ez üzenet mindazok számára – akár az eurózónán belül is –, akik arra számítanak vagy játszanak, hogy Görögországot ki kell szorítani az euróövezetből. Jean Pisani-Ferry, a brüsszeli Bruegel Intézet igazgatója a Financial Times hasábjain arra figyelmeztet, hogy nem következetes egy kifáradt országot a mentőprogram kemény megszorításainak végrehajtására ösztönözni, miközben a görög kilépés lehetőségét folyamatosan lebegtetik az övezet politikusai. Így – érvel Pisani-Ferry – nem csoda, hogy 2012 első negyedévében 46 százalékkal kevesebb volt a befektetések aránya, mint négy évvel ezelőtt. Javaslata szerint a magánhitelezők után a közhitelezőknek (például az Európai Központi Banknak) is vállalniuk kellene az adósságleírást, valamint ösztönözni az állami befektetéseket.

Az eurózóna három éve nem tudja sem lenyelni, sem kiköpni a görög adósságválságot. Merkel és Hollande azonban újabb kísérletet tesznek az egyikre, amikor ma este a német fővárosban vacsoráznak. Egységes állásponttal szeretnék várni Szamaraszt. Merkel világossá akarja tenni francia partnerének, hogy kényes belpolitikai helyzete miatt képtelen további mentőcsomagokat vagy pénzt juttatni a hellén államnak. Hollande viszont támogatná, hogy a görögök könnyítést kapjanak, hiszen maga is a gazdasági növekedés beindításának ígéretével és a vég nélküli megszorítások ostorozásával nyerte meg a választást. Más kérdés, hogy ősszel a franciáknak is legalább 33 milliárd euró megtakarításról kell megegyezniük, ha jövőre három százalék alatt akarják tartani a deficitet.