Tanfolyamra is kísérővel jár az asszony

– Hiszek abban, hogy a cigányság problémáját európai szinten kell kezelni – mondja lapunknak a Lisszabonban élő Baranyai Berill. A szociológus, aki a portugál cigányság integrációját segítő állami szervezetnél dolgozik, részt vett az ország romastratégiájának kidolgozásában is.

– Bár a magyar és a portugál sajátosságok eltérőek,mindenképpen előnyömre szolgált, hogy ismerem a kelet-európai helyzetet és a magyar többségi társadalom reakcióit – teszi hozzá. Portugáliában a magyarországi Artemisszió Alapítványnál szerzett tapasztalait is értékelték – szociológiai és kulturális antropológiai tanulmányai mellett –, amikor 2010-ben szerződtették a Bevándorlásügy és az Interkulturális Párbeszéd Főbiztosságának (ACIDI) cigány közösségeket támogató osztályára.

Baranyai Berill
A SZERZŐ FELVÉTELE

Jelenleg egy cigány mediátorokat képző projektben vesz részt, amely szerinte minden országban alkalmazható lenne. Amikor Baranyai Berill megkezdte munkáját, először is az itteni cigányság (Portugáliában a cigány elnevezés a korrekt – a szerz.megj.) kultúrájával, szokásaival igyekezett megismerkedni. – Nagyon zárt, Európában alig ismert cigány népességről van szó – meséli.

A magyarországihoz hasonló etnikai, szakmai, nyelvi megosztottság a tízmillió lakosú ibériai országban nem létezik. A mintegy 50 ezer fős közösség tagjai főleg vásározásból élnek. A portugál cigányok büszkék származásukra, hagyományaikra, „a cigány a maga ura”, mondják, „másnak nem dolgozik”. Ám itt is gondot okoz, hogy nagyon alacsony iskolázottságúak. A lányokat 13-14 éves koruknál tovább nem engedik iskolába járni, és a fiúk is csak nagyon ritkán tanulnak tovább.

Három olyan alapszabály vezérli életüket, amelyekhez szigorúan tartják magukat. Az egyik az, hogy a lányoknak érintetlenül kell házasságot kötniük, és a közösségen belül kell párt választaniuk. A másik a nagyon szigorú gyász. A harmadik a vérbosszú: a vitás ügyeket egymás között igyekeznek megoldani, ami időnként bizony lövöldözésekhez vezet. Ezek a szabályok tartják össze a közösséget, s ha valaki nem tartja be ezeket, azt többé nem tekintik idetartozónak. Ahhoz, hogy valaki kitörjön, szembe kell szállnia a közösséggel, „meg kell szűnnie” cigánynak lenni. Alig egy-két cigány szervezet létezik, a társadalmi részvétel, a politikai aktivitás szinte nulla. Sokan írni sem tudnak, nincsenek tisztában állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel.

Az ACIDI projektje, amin Baranyai Berill dolgozik, a kulturális különbségekből adódó nehézségeket próbálja feloldani. A projekt olyan cigány önkormányzati mediátorokat szeretne képezni és munkába állítani, akiket saját közösségük is elismer, s akik képesek az intézményekkel is kommunikálni. A képzés hároméves, a programban a portugál nyelv és az állampolgári ismeretek tanítása is szerepel. A résztvevők fizetését az állam és az önkormányzatok közösen állják. Van olyan település, ahol sikerült elérni, hogy minden gyerek járjon iskolába, máshol ki tudták költöztetni a barakkokból a családokat.

Akik jóformán még írni és fogalmazni sem tudtak, ma már e-maileket küldenek. Igaz, sok kulturális eredetű beidegződést nem tudnak legyőzni, ismeri el Baranyai Berill. Az egyik cigány asszonyt a férje még mindig elkíséri a tanfolyamra. Nemcsak azért, mert a nőknek nagyon nehéz jogosítványt szerezniük, hanem mert kísérő nélkül nem is engednék jönni. A magyar EU-elnökség ajánlására, az ACIDI koordinálásával, több minisztérium, tudományos intézetek és a cigány közösségek bevonásával Portugáliában is elkészítették a cigányság integrációját célzó stratégiát. Ez, a négy alapterületen kívül – oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy – tartalmazza a civil részvételt, a cigány szervezetek megerősítését és diszkriminációellenes javaslatokat is.

Sokan élnek víz és villany nélküli barakkokban, lepusztult negyedekben. Ideiglenes lakóhelyek biztosítását és a lakókörnyezet megóvására való nevelést javasolnak, de a cél a cigányok bevezetése a piaci bérlakásrendszerbe. Az egyik fő probléma, hogy most még szakmai képesítéssel sem szívesen adnak munkát a cigányoknak, a bérlakások is zárva vannak előttük. Az egészségügyben a legfontosabb a korai terhesség megelőzése, a védőoltások biztosítása, a fogászati ellátás lenne. Már az is nagy előrelépés lenne, ha a cigányokat regisztrálnák az ellátórendszerben. Ám mindez egyelőre csak papíron létezik, a gazdasági válság miatt nem tudni, hogy a stratégiaprogram mikor valósulhat meg – teszi hozzá Baranyai Berill.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.