Az ausztrál származású Assange június 19. óta tartózkodik e döntésben reménykedve a dél-amerikai ország londoni nagykövetségén. Munkatársai szerint egy felfújható matracon alszik egy irodában, ahová ugyan soha nem süt be a nap, de van számítógép és internet, így dolgozhat. Azt továbbra sem tudni, elhagyhatja-e a követség említett hátsó szobáját: ha kilép az épületből, a brit rendőrség letartóztatja, és kiadja Svédországnak. A BBC és a The Guardian is azt latolgatta, vajon a követség megkísérli-e diplomáciai csomagban vagy védettséget élvező autóban kicsempészni „védencét” az épületből.

A Harrods luxusáruház szomszédságában található nagykövetség előtt már délelőtt feszült volt a hangulat. A nagy számban kivezényelt rendőrök megpróbálták az utca túloldalára terelni Assange támogatóit, de ez csak az után sikerült, hogy hármukat őrizetbe vették.

A negyvenegy éves férfit Svédországban nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolják. Assange tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy az ügy politikai. Szerinte Stockholm kiadná az Egyesült Államoknak, ahol bíróság elé állítanák a több mint negyedmillió amerikai diplomáciai távirat publikálásáért. Ecuador külügyminisztere is úgy nyilatkozott: Assange-ra akár hadbíróság és halálbüntetés is várhat a tengerentúlon. A BBC rámutat: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem engedné, hogy olyan országnak adjanak ki valakit, ahol halálbüntetés vár rá, ezt egy 1951-es egyezmény tiltja.

Assange az elmúlt másfél évben minden brit jogi fórumot kimerített, hogy a szigetországban maradhasson, és ne adják át a svéd igazságszolgáltatásnak. Utolsó lehetőségként még fordulhatott volna az Emberi Jogok Európai Bírósághoz, ám június 19-én inkább bevonult Ecuador követségére.

London egyre nagyobb nyomást gyakorolt Quitóra, hogy a brit rendőrség őrizetbe vehesse a gyanúsítottat. A hivatalos magyarázat szerint Assange azzal, hogy nem jelenik meg rendszeresen a kijelölt rendőrkapitányságon, megsértette feltételes szabadlábon tartózkodásának feltételeit, ezért rács mögött a helye. A londoni külügyi tárca szerint a brit hatóságoknak jogukban áll akár a nagykövetség területén is őrizetbe venni Assange-t. A brit kormány arra az 1987-ben hozott törvényre hivatkozik, amely a diplomá ciai és konzuli képviseleteknek lehetővé teszi az immunitás feloldását. A jogszabályt azt követően fogadta el a westminsteri parlament, hogy 1984-ben a londoni líbiai nagykövetség épületéből halálos lövéseket adtak le Yvonne Fletcher rendőrnőre, és az elkövetők a diplomáciai mentességre való hivatkozással elkerülték a felelősségre vonást. A brit külügy szerint egy diplomáciai képviselet helyiségeinek felhasználása egy bűncselekménnyel gyanúsított személy rejtegetésére „nem egyeztethető össze a bécsi konvencióval”.

Az ecuadori külügyminiszter felháborodottan reagált a brit fenyegetésre. Azt hangoztatta, hogy hazája „nem brit gyarmat”, és ha a követséget valóban megtámadják, akkor azt „elfogadhatatlan, barátságtalan és ellenséges akciónak, az ország szuverenitása elleni lépésnek” tekinti. Miután megszületett a menekültstátusz megadásáról szóló döntés, a brit külügy leszögezte: törvényes kötelességének tekinti, hogy Assange-t átadja Svédországnak.

A két ország között kialakult patthelyzetben csütörtök délután a nagy kérdés az volt, hogyan tudja megakadályozni a rendőrség Assange távozását, hiszen egyelőre nem léphet be az épületbe, legfeljebb a misszió előtt vehetné őrizetbe, még mielőtt beszállna egy ugyancsak diplomáciai mentességet élvező járműbe. A brit kormánynak alaposan meg kell gondolnia következő lépését, mert világszerte beláthatatlan következményekkel járna a nagykövetségek számára, ha az ecuadori kirendeltséget megfosztanák diplomáciai mentességétől.

Maga Assange egy élő tévéadásból értesült az ecuadori elnök döntéséről. Ezután a számára biztosított lakótérből átment a követség hivatali helyiségeibe, és köszönetet mondott a diplomatáknak a segítségért. Hozzátette azonban, hogy „e jelentős győzelem után a dolgok valószínűleg még stresszesebbé válnak”.

Mindszenty bíboros, a remete

Valószínűleg világcsúcsot állított fel Mindszenty József magyar bíboros, aki közel tizenöt évet töltött menekültként a budapesti amerikai nagykövetség épületében. Az 1949-ben koncepciós perben életfogytiglanra ítélt hercegprímást az 1956-os forradalom alatt kiszabadították ugyan felsőpetényi fogságából, Mindszenty 1956. november 4-én kért és kapott menedéket az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületében. Választása állítólag azért esett éppen az amerikai követségre, mert azt mondták neki: ez a legközelebbi diplomáciai képviselet. Menedékét csak 1971. szeptember 28-án – erőteljes pápai utasításra – hagyta el. Alfred Puhan (1969–73) amerikai nagykövet visszaemlékezései szerint a bíboros remeteéletet élt az egyik követségi irodában. Évente pár látogatót fogadott, de nem volt különösebb igénye a beszélgetésre. A diplomatát meglepte, hogy Mindszenty szobájában állandóan sötét volt, az ablakon sem szívesen nézett ki. Amikor a nagykövet ezt felvetette neki, úgy válaszolt: szívesebben veszi a sötétséget, mint hogy a Szabadság téri szovjet emlékművet nézze. Bár olvasott nyugati lapokat, a felajánlott tévékészüléket visszautasította.

Az USA sokáig azon az állásponton volt, az ügy szigorúan a Vatikánra és a magyar kormányra tartozik. Később azonban Washingtonnak is kezdett a történet kellemetlen lenni, mert szerette volna normalizálni a viszonyt a Kádár-rendszerrel. Az 1960-as évek végétől a magyar kormány informálisan jelezte, ha a bíborost követségi autóba ültetnék, és átvinnék az osztrák határon, a magyar hatóságok nem lépnének közbe. Ám Mindszenty sokáig nem akart menni. Végül a Vatikánnak –méghozzá személyesen VI. Pál pápának – kellett nyomatékosan felkérnie a távozásra. 1975-ben Bécsben halt meg. (Munkatársunktól)

„Cenzor” a szólásszabadság harcosa pártján

Furcsa párt alkot Julian Assange és Rafael Correa ecuadori elnök. A tegnapi ecuadori döntés annak is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban bizarr módon jó kapcsolat alakult ki Assange, a szólás- és információszabadság élharcosa, illetve Correa között, akit a közelmúltban világszerte elítéltek nemzetközi szervezetek amiatt, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot. Az őt megsértő újságírók ellen pereket indít, az El Universo című lap három tulajdonosa és egy újságírója is három év börtönbüntetést kapott. Egy új törvény pedig tiltja, hogy a média bármilyen pártot, politikust vagy ideológiát akár burkoltan is támogasson. A helyi sajtó szerint ez egyenlő a cenzúrával – írja a BBC.

Correa először nem rajongott a Wiki-Leaksért sem, ám jobb szívvel lett iránta, amikor egy amerikai diplomáciai táviratból kiderült, az USA quitói nagykövete szerint az elnök tudott a rendőrségen belüli korrupcióról, és szemet hunyt felette. Correa ekkor kiutasította az amerikai nagykövetet. A diplomáciai kapcsolatok azóta helyreálltak a két ország között, de az ecuadori elnök meglátta a szövetségest Assange-ban, mert rajta keresztül borsot törhet az Egyesült Államok orra alá. (K. A.)

Julian Assange. „A dolgok mostantól még stresszesebbé válnak”