Böjt vagy börtön?
Otthon maradt honfitársai azonban kénytelenek voltak éhes gyomorral szurkolni a londoni sikerekért, hacsak nem akartak összeütközésbe kerülni a hatósággal. Algéria ugyanis újabban a „túlteljesítő”muszlim országok közé tartozik, alighanem így akarja kifogni a szelet az arab forradalmárok vitorlájából. Noha az algé riai alkotmány biztosítja a vallásszabadságot, az állami hatóságok gyakran ellenőrzik, hogy mindenütt betartják-e a ramadánra vonatkozó vallási előírásokat. Ramadán böjtjével együtt rendszeresen beköszönt a tömeges őrizetbe vételek időszaka is. Aki vét a böjt ellen, bíróságon köthet ki. Jellemző, hogy a tehetősebb muzulmánok a böjti hónap idején nemzetközi szállodába költöznek, ahol a hatóságok rendszerint nem razziáznak. A szegényebbek viszont vagy éheznek, vagy a börtönt kockáztatják.
A tizenkét éve hatalmon lévő algériai elnök, Abdel-Aziz Buteflika távozása az országban megvalósítandó gyökeres változások elengedhetetlen feltétele – mondta tavaly tavaszszal, a környező arab országokban tapasztalható forradalmi hevület hatása alatt Ali Jahíja Abdel-Núri, az Algériai Emberi Jogi Liga elnöke. Tizenöt hónap múltán az elnök ma is a helyén van. Azt persze nem állítjuk, hogy az államfő elkergetését leszámítva Algériára ne lettek volna hatással a térség országainak forrongásai. Sőt, a tavaly januári éhséglázadás – az élelmiszerárak 20-30 százalékkal való drágulása miatti tüntetéssorozat – halálos áldozatokkal járt, s akkor számos szakértő azt jósolta: az egykori francia gyarmat lesz a következő dominó, amelyik ledől. Ám ez nem következett be. Ehelyett Aszad Szíriája áll bukásra, ahonnan az elmúlt hónapban 12 ezer ember menekült – Algériába. A szíriaiak Algériába menekülését könynyíti a két ország között hatályban lévő egyszerűsített határátlépési megállapodás, amelynek Damaszkusz újabban megpróbálja útját állni. Az eddigi három repülőjáratot egyre csökkentették, és az utasoktól megkövetelik a retúrjegy és a szállodafoglalás felmutatását. Ami persze nem állhatja útját az Algériába igyekvőknek.
A 74 éves, 2009-ben harmadik mandátumára megválasztott Buteflika elnök kétségtelenül ügyesen lavírozik. A még tavaly áprilisban beígért, széles körűnek beharangozott politikai reformok – noha nagy részük csupán szólam maradt – lehűtötték a kedélyeket. A súlyosan beteg ember látszatát keltő államfő a közel húsz éve életben lévő rendkívüli állapot feloldását, az 1996-os alkotmány módosítását, a választási rendszer mélyreható felülvizsgálatát és a pártokról szóló törvény módosítását ígérte. S ez elég is volt ahhoz, hogy a szavazásra jogosultak felének távolmaradása mellett az immár 40 éve kormányzó Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) megnyerje az idén májusban megtartott parlamenti választásokat. Mint Abdel Sarif politikai elemző fogalmazott: Algéria feltalálta a tehetetlenségi erőt.
De azért nem kötnénk nagy értékű fogadásokat arra, hogy Algéria hosszú ideig változatlan marad. A figyelem most nyilván Buteflika utódlására irányul. Neki 2014-ben jár le a mandátuma, és várhatóan nem jelölteti magát újra. Kérdés, ki veszi át tőle a stafétabotot. Az algériai alkotmány értelmében az elnöknek több hatalma van, mint a parlamentnek.