Nagy József idén márciusban a kormányváltás miatt távozott a posztjáról. Utódja, Peter Ziga pedig továbbra is csak ígérget. – Az exminiszter távozásakor azt állította, hogy a tárcaközi egyeztetések, továbbá a szakemberekkel és az önkormányzatokkal való konzultációk eredményeként kiváló törvénytervezetet hagyott ránk, amelyet már csak be kell terjeszteni. Nos, a tárcánkat azóta csaknem kétezer elvi jelentőségű kifogással, észrevétellel és módosító javaslattal halmozták el. Hónapokba telt, amíg átrágtuk magunkat rajtuk. Emiatt a tervezet leghamarabb késő ősszel kerülhet a kabinet, majd pedig a törvényhozás elé – nyilatkozta megkeresésünkre Maros Stano, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője.

Szlovákiát már az Európai Bizottság is sürgeti és bírálja. Mivel még mindig nem építette be saját jogrendszerébe a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós irányelveket, napi 17 ezer eurós késedelmi bírsággal fenyegetik. A testület azért is elmarasztalta északi szomszédainkat, mert még mindig csekély mértékben, vagy pedig egyáltalán nem hasznosítja újra a főleg konyhai és más hulladékot.

– Valóban szükség van új, korszerű jogszabályra, de az sem lesz csodafegyver. Ha betartanák és betartatnák a jelenleg hatályos törvényeket, már akkor is előbbre lennénk – érvelt Martin Valentovic. A Föld Barátai (Priatelia Zeme) civil szerveződés elnöke kirívó példaként említette, hogy a mostani jogi norma is előírja a papír, a műanyag flakonok, az üvegek és a fémek szelektív gyűjtését, s legalább ötven százalékuk újrahasznosítását

– de ezeket a rendelkezéseket az illetékes önkormányzatoknak csaknem az egyharmada máig nem tartja be. A hatóságok figyelmeztetésére, olykor még pénzbírsága ellenére sem. – Súlyos gond a lakosság egy részének közömbössége, környezettudatos cselekvésé -nek hiánya. A csallóközi Nagymagyaron (Zlaté Klasy) és több más, főleg kelet-szlovákiai faluban tavaly jelentős ráfordítással, közpénzen megtisztították és rekultiválták az illegális szemétlerakatokat. Néhány hónapon belül, ugyanott újra szeméthalmok éktelenkedtek – tájékoztatott a szakember.

– Két súlyos gond lehetetleníti el a szlovákiai hulladékgazdálkodást. Az egyik a világos és korszerű koncepció hiánya, holott nem kellene feltalálnunk a spanyolviaszt. Bőven elég lenne, ha tanulnánk az osztrákoktól, a németektől vagy a dánoktól, hiszen náluk tudomásom szerint már a legtöbb hulladék kilencven százalékát hasznosítják. Nekik erre is sokkal több pénzük van, de a kevesebből mi is sokkal ésszerűbben gazdálkodhatnánk, ha lenne végre egyértelmű stratégiánk. Csakhogy sokféle érdekcsoport gátolja vagy nehezíti ennek elfogadását: ők így is nagy pénzeket vágnak zsebre, csak éppen a hulladék a nyakunkon marad. Ez a másik probléma. Amíg a minisztérium nem tud felülkerekedni a legkülönbözőbb csoportérdekeken, addig bizony „szemét ügy” lesz a sok szemét –elemezte a helyzetet lapunknak Gódány László, a csallóközi Egyházkarcsa polgármestere, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) vezetőségi tagja.