„Civil ellenpuccsot” hozott Morszi
A Mubarak-rendszer bukása után az országot irányító katonai vezetés, illetve a másfél hónapja hivatalba lépett új, iszlamista elnök, Mohamed Morszi közötti hatalmi huzavona legújabb elemeként az államfő felmentette Huszein Tantavi tábornokot, védelmi minisztert, a katonai hatalom fejét, illetve Szami Enan tábornokot, vezérkari főnököt.
Mindketten – közelebbről meg nem határozott – tanácsadói beosztásba kerültek. A szárazföldi mellett távozni kényszerült a többi haderőnem feje, így a haditengerészet, a légierő és a légvédelem vezérkari főnöke is. Egy a Reutersnek nyilatkozó elemző egyenesen „civil ellenpuccsról” beszélt Morszi lépése nyomán, amelyet a hadsereg kevésbé rangidős elemeinek belső ellenpuccsa kísérhetett. Mindenesetre – legalábbis hétfőig – a katonai elit „lenyelte” a történteket. A párizsi Le Monde arról ír: nehéz elképzelni, hogy az elnök ne fogadtatta volna el döntéseit fő szövetségeseivel is, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal. Az USA – még Kairó Izraellel kötött, Camp David-i békeszerződése jutalmaként – évi 2,1 milliárd dollárral támogatja az észak-afrikai országot, ebből 1,3 milliárddal a hadsereget.
– Úgy látszik, „civilesedik” a helyzet – értékelt lapunknak N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója és főmunkatársa. Emlékeztetett: az elnökválasztás nyomán, amely nagyon szoros eredményt hozott Morszi, az iszlamista Muzulmán Testvériség jelöltje, illetve Ahmed Safík, a „régi rend embere” között, mégpedig az előbbi javára, mindenki azt várta, hogy milyen együttélés alakul ki a Testvériség és a hadsereg között. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is szorgalmazta ugyanakkor – idézte fel N. Rózsa –, hogy a hadsereg adja át a hatalmat a civileknek.
A tábornokok elmozdításának voltak előzményei. A hadsereg korábban felfüggesztette a megválasztott parlamentet, illetve korlátozta a leendő –és Egyiptom történetében először tisztességesen választott – elnök jogköreit. Morszi most új alkotmányos rendeletet is kiadott, amivel visszaveszi hatásköreit. Egyben új alkotmányozó testület kinevezését vonta magához, amennyiben a jelenlegi kudarcot vall, illetve új alelnököt nevezett ki. Utóbbi személye szintén nem érdektelen a kényes hatalmi egyensúly szempontjából. Az alelnök, Mahmúd Mekki neve állítólag felmerült korábban a Muzulmán Testvériség elnökjelöltjeként. Szolgált a kairói állambiztonság kötelékében, volt vezető bíró, a semmítőszék alelnöke is.
Aligha lehetett volna az iszlamistákhoz közel álló, mégis tapasztalt, a katonai hierarchiából érkező személyt találni a védelmi tárca élére is: Abdelfattah al-Sziszi tábornok a katonai hírszerzés fejeként dolgozott, és lett a nyugdíjazásra bőven érett, 76 éves Tantavi utóda. Neve akkor vált szélesebb körben is ismertté, idézi fel a The New York Times, amikor tavaly elismerte az Amnesty International jogvédő szervezetnek, hogy az „arab tavasz” eseménysorozatának női demonstrálóit szűzességi tesztnek vetette alá a karhatalom. Mégpedig azért, állította al-Sziszi, hogy ne vádolhassák a katonákat nemi erőszakkal. Ugyanakkor megígérte: beszüntetik a teszteket. Az nyilvánvalónak tűnik: minél többen köszönhetik a kinevezésüket közvetlenül Morszinak, annál jobban tágíthatja bázisát a hatalmi eliten belül a „kívülről érkezett” elnök.
Igen különösen alakul a viszony eközben Egyiptom, illetve a Muzulmán Testvériség palesztin „kistestvére”, a Gázai övezetet uraló Hamasz között is. Fathi Hammad belügyminiszter (Hamasz) a Mubarak-rendszerhez hasonlította az új egyiptomi vezetést; szerinte az is ugyanannyi fájdalmat okoz a palesztin népnek. A feszültség oka a rafahi határátkelő egyiptomi lezárása. Ez az 1,7 milliós Gáza egyetlen „ajtaja” a világra, amit nem Izrael nyit és csuk. Ennek előzménye a bő egy héttel előtti támadás, amelyben beduinnak öltözött fegyveresek tizenhat egyiptomi kormánykatonával végeztek a Sínai-félszigeten. A Hamasz tagadja az akcióban való részvételét, egyiptomi illetékesek szerint viszont tudomása lehetett róla. Szerintük a fegyveresek a Gázát Egyiptommal összekötő alagutakon keresztül juthattak át a Sínaira.