T. Ház a nyomortelepen
– Délelőtt az embertelen körülmények között élő romák viskóiba tekintenénk be, az ott tengődök sorsával ismerkednénk meg, délután pedig a helyi művelődési otthonban üléseznénk. Áttekintenénk, hogy az úgynevezett stratégiai fogadkozásokon kívül vajon mit tettek a valóságban az eddigi kormányok és a képviselők a mélyszegénységben élő polgártársaink felkarolása érdekében. Hova lettek a hazai roma projektek támogatására szánt brüsszeli milliók? – érvelt a honatya, aki tavaly azzal hívta fel magára a közvélemény figyelmét, hogy a szlovákok nevében bocsánatot kért a magyaroktól Ján Slota sértő kijelentései miatt.
Mostani indítványát a száztíz jelen lévő képviselő közül mindössze tizenheten támogatták. – Sebaj, én kitartó vagyok, újra és újra megismétlem a javaslatomat. Ha a Fico-kabinet rendszeresen tart kihelyezett üléseket, akkor ezt mi is megtehetjük, a házszabály erre lehetőséget nyújt – szögezte le, miután leszavazták. Lapunknak elmondta, hogy két képviselőtársával az elmúlt hetekben amolyan „roma körúton” vett részt. – A legszegényebb szepességi, sárosi és gömöri régiókban, cigányputrikban jártunk. Olyan düledező házakban is, ahol legalább annyi patkány futkosott, mint amennyi gyerek. S megismerkedtem az általános iskola negyedik osztályában színjeles Gabco Benjáminnal, aki az önkormányzati ingyenebéden kívül gyakran napokon át legfeljebb egy szelet kenyérhez jut.
Az apja lopásért börtönben ül, az édesanyja viszont óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy a százhetven eurós szociális segélyből kilenc gyermekét betevő falathoz juttassa. Káposztafalván (Hrabusice) keserűen jegyezte meg a polgármester: a parlamenti képviselők legalább egyszer szembesülhetnének ezzel a nyomorral. Indítványommal tulajdonképpen az ő óhaját tolmácsoltam – közölte az ellenzéki honatya. A Most-Híd képviselői sem támogatták a javaslatát, amely Solymos László szerint nem több önreklámozásnál. – Azt javasoltuk, hogy a romakérdés időszerű problémáit és a további tennnivalókat elemző dokumentum kerüljön a parlament emberjogi bizottsága elé, amely a házszabálynak megfelelően ajánlásokat fogalmazhat meg a törvényhozásnak.
Ez lehet a célirányos menetrend – válaszolta megkeresésünkre a frakcióvezető. Zuzana Kusá szlovák szociológus viszont úgy vélte, nem ártana, ha a honatyák megtapasztalnák, milyen nyomorban élnek az ország legszegényebb vidékein, ahol szinte semmilyen munkalehetőség nincs. – De nagyon leegyszerűsítenénk a problémát, ha azt feltételeznénk, hogy a romakérdés ezekben a putrikban keletkezik és végződik – érvelt a neves szlovák szociológus. Vlado Rafael ismert roma emberjogi aktivista életrevaló ötletnek tartja a kihelyezett ülést, amelynek jelképes jelentősége lenne, mert azt igazolná, hogy a képviselők a legszegényebb embereken és régiókon is igyekeznek segíteni.
Ez pedig a többség számára is fontos üzenet lenne – tette hozzá. Szlovákiában Robert Fico első kormánya vezette be a kihelyezett üléseket, amelyek a jelek szerint ezután is folytatódnak. „Eddig húsz ilyen tanácskozásra került sor, elhangoztak nagy ígéretek, de azóta sem javult az ottaniak életminősége, vagyis ezek a kiruccanások mindössze parasztvakítások” – írta legújabb blogjában Miroslav Beblavy ellenzéki képviselő. – Alig egy hónapja a gömöri Poltárba robogtak be a kormánylimuzinok. Fico hárommillió eurót osztott szét, amelyen pártjának e térségbeli polgármesterei osztoztak. A magyarok lakta települések egyetlen centet sem kaptak.
Ők legfeljebb annak örülhetnek, hogy talán folytatják a Zólyomot Kassával összekötő déli gyorsforgalmi út építését – mutatott rá Berényi József, az MKP elnöke. Alojz Hlinát ezek a kedvezőtlen vélemények sem tántorították el a céljától. – A romakérdés egyre aggasztóbb Szlovákiában is. A kihelyezett parlamenti ülés azonnal semmit sem old meg, de a szolidaritás, az őszinte párbeszéd és a tényleges segítőkészség egyik megnyilvánulása lehetne. Ez sem kevés.