Pénzosztás Fidesz módra 2.0: érdeklődés Erdélyből
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyúttal „elárulta”, hogy a magyar kormány Nemzetgazdasági Minisztériuma nagymértékű támogatást nyújt az EMNT által kidolgozott Mikó Imre-terv megvalósítására, a Wekerle-terv ernyője alatt. Ám a tusványosi kerekasztal-beszélgetésen Radetzky Jenő miniszteri biztos óvott a túlzott elvárásoktól: a Wekerle-terv társadalmi tudatformáló stratégia, nem pénzosztó terv – magyarázta. Pedig nemcsak az idézett Tőkés-nyilatkozat utal arra, hogy a Tőkés-tábor, mint az Orbán-kormány erdélyi stratégiai partnere, pénzosztásra számít.
Jakabos Janka, a Mikó Imre-terv koordinátora a Népszabadságnak megerősítette: a Mikó Imre-terv mögött nem áll konkrét alap, amelyből kisebb programok finanszírozhatók, viszont továbbra is „vannak erről konkrét tárgyalások”. – Amióta 2011 februárjában elindítottuk a Mikó Imre-tervet, létrejött a Wekerle-terv is, és a Mikó-terv annak részévé vált. Most már egy teljes Kárpát-medencei projektről beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy lesz egy Wekerle-alap, csak nem tudjuk, mikor és hogyan – mondta Jakabos.
Mikó Imre-alap híján az idei Tusványoson úgy beszéltek „a Wekerle-terv erdélyi lábáról”, mint ami „gyakorlatilag még csak vitairat formájában létezik”. Elhangzott az is, hogy „még szükség van az operatív programok kidolgozására, amelyekhez 2014 és 2020 között rendelnek majd pénzforrásokat”. Ezzel szemben a Magyar Távirati Iroda már jóval korábban, februárban beszámolt a Mikó Imre-terv első operatív programjának elindításáról, és részleteket is közölt belőle. – Nekünk az lett a feladatunk, hogy folyamatosan alkalmazkodjunk az adott szituációhoz – magyarázza a Mikó Imre-terv koordinátora.
– A szituáció pedig az, hogy pénz van, de nem a magyar kormánytól, hanem a piacról. – Sikerült kapcsolatba lépniük több befektetői alappal, illetve megpályáztak egy uniós projektet, amely egy innovációs platform létrehozását célozza, ha megvalósul. Valódi fejlemény a Mikó Imre-terv körül annyi van, hogy bejelentették egy irodahálózat létrehozását, amely a tervmegvalósítását segíti. – A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) irodái megkapták a kormánytól feladatként, hogy a saját programjaik mellett nagyrészt a Mikó Imre-terv megvalósításán dolgozzanak – mondja erről Jakabos Janka. Korábban is a magyar kormány alkalmazottaival dolgoztak, de most már van egy csapat, amely az EMNT irányítása alatt dolgozik – mondja.
A négy erdélyi iroda azonnali feladata egy vállalati kataszter elkészítése lesz. Budapesti illetékesek szerint tizenegy irodával behálózzák az egész Kárpát-medencét, így egy vállalkozás akár egyetlen irodán keresztül eljuthat bármely, a Kárpát-medencében működő vállalkozáshoz, és fordítva. Jakabosék továbbra is reménykednek abban, hogy a magyar kormány feltölti a Mikó-alapot. Addig nemzetközi befektetőket próbálnak hozni erdélyi projektekhez, és a magyarországi szakértői csapattal nyomon követik az európai uniós forrásokat.
Kérdés, hogy ha egyszer meglesz az alap, ki pályázhat és milyen feltételekkel. Elhangzott, hogy csak azok a romániai cégek pályázhatnak majd, amelyeknek a tőkéje legalább negyven százalékban magyar. Jakabos szerint ha egy cégben van olyan erdélyi magyar, aki megszerezte a magyar állampolgárságot, az magyarországi lakcím nélkül is részt vehet a programban. Ezzel is ösztönözni próbálják a magyar állampolgársági kérelmeket? – Mit mondjak, eléggé magától értetődő?! – válaszolta kérdésünkre a programkoordinátor.
Mikó Imre-terv
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a tervet az erdélyi gazdasági autonómia megteremtéséhez vezető eszköznek nevezte. A román, a magyar és az erdélyi gazdaság közti kapcsolatot segíti, a három terület érdekeinek az összhangját szolgálja. A névadó, Mikó Imre „Erdély Széchenyije” volt, klinikák, könyvtár és kollégium létrehozása is kötődik a nevéhez. Pénzügyi kerettel egyelőre a Mikó-terv sem rendelkezik.
Wekerle-terv
A magyar kormány 2011-ben hirdette meg a Kárpát-medencei gazdasági övezet stratégiai programját, amely a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztését támogatja. A program főleg a cégek közti kapcsolatfelvételt segítené. Az Új Széchenyi-tervhez hasonlóan a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszer-gazdaság, a zöldgazdaság, a turizmus és az egészségipar területére koncentrál. Konkrét pénzügyi támogatást még nem nyújt.
