Beduinnak öltöztek a terroristák
Egyiptomi biztonsági források több mint kétezer főre teszik a félszigeten élő iszlamista szélsőségesek számát. A mostani akciót egyeztették az izraeliekkel. Ezt a két ország 1979-es békeszerződése meg is követeli. Miután Izrael előbb, az 1967-es, hatnapos háborúban elfoglalta a Sínait, majd tizenöt évvel később kivonult onnan, a félszigetet jobbára demilitarizálták. A Mubarak-rendszer bukása óta egyfajta senki földjévé vált biztonságpolitikai szempontból. Ezt a vákuumot használták ki a fegyveresek, akik tizenhat egyiptomi katonát öltek meg vasárnap az országot Gázától elválasztó Rafah határátkelőnél, majd már az izraeli oldalon semlegesítették őket, egy részüket megölve.
Izrael kedden „hat-nyolc fegyveres” holttestét adta át Egyiptomnak. Többen robbanószerkezetet erősítettek magukra, ami működésbe is lépett. Így a maradványokból lehetetlen volt megmondani, hányan is voltak. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter előzőleg „ébresztőnek” nevezte a támadást Egyiptom számára, hogy rendezze sorait. A zsidó állam engedélyezte Kairónak 3500 katona térségbe vezénylését. Ezt is a békeszerződés írja elő. Az USA a terrorizmusellenes harc segítését ígérte. Egyiptom elnöke is lépett. Lecserélte a hírszerzés főnökét, és leváltotta a terület kormányzóját is. Lezárták a rafahi átkelőt, a Hamasz uralta Gázai övezet egyetlen olyan kijáratát a világra, amelyet nem Izrael ellenőriz.
A Sínai-félszigeten történtek rendkívül kellemetlenek Mohamed Morszi egyiptomi elnök számára, aki a múlt héten még épp a határellenőrzés enyhítéséről tárgyalt a Hamasz illetékeseivel Kairóban. Morszi mögött a Muzulmán Testvériség áll, ők a Hamasz elvbarátainak számítanak. (Ezt a szervezetet az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Izraelben is terrorszervezetnek tekintik.) Egyiptomi biztonsági források szerint a palesztinok is szerepet játszottak a támadásban, amelyet 35, beduinnak öltözött fegyveres követett el, akiknek páncélozott harcjárművük is volt. A Hamasz is elítélte a vasárnapi határincidenst, tagadva részvételét a merényletben, amelyért egyelőre senki nem vállalt felelősséget. A Muzulmán Testvériség a Moszad izraeli titkosszolgálatot okolta, azt állítva, „hátráltatni akarja Egyiptom fejlődését”.
Morszi váratlanul le is mondta részvételét a tizenhat kormánykatona temetésén. Előzőleg a Muzulmán Testvériség ellen tiltakozók, az iszlám világban súlyos sértésnek számítóan cipőket lóbálva elüldözték Hesam Kandil miniszterelnököt egy imáról. „Morszi döntése, hogy távol marad, emlékeztet a kihívásokra, amelyekkel az ország első iszlamista vezetőjeként szembesül, amint Egyiptom mélyen megosztott politikai életében lavíroz” – írja szerdai tudósításában a The New York Times. Kandil új kormányában is patikamérlegen igyekeztek kimérni a különböző érdekcsoportok közötti egyensúlyokat, de a szokatlanul népes, 35 tagú testület összetétele legalább akkora ellenérzést kelt, mint ahány tényezőt megnyugtat.
A több tucat miniszter közül csak tíz számít a változások emberének. Öt, kevésbé fontos tárcát kapott a Muzulmán Testvériség pártja, a Szabadság és Igazság. Az erőszakszervezeteket ellenőrző minisztériumok a Mubarak-rendszerhez köthető, és az átmenetben is fontos szerepet játszó személyeknek jutottak. Így Huszein Tantavi tábornagy, az átmeneti katonai hatalom vezetője a legmagasabb rangú állami illetékes lehetett a kormánykatonák temetésén,mint védelmi miniszter. Elégedetlenek a 82 milliós lakosság tíz százalékát kitevő kopt keresztények, akik csak egy tárcát kaptak, csakúgy, mint az ugyanennyivel „megkínált” szalafi sták. A szunnita szélsőségesek, akik a parlamenti választásokon a szavazatok negyedét is elnyerték, erre hátat is fordítottak a kormánynak.
A Külügyminisztérium figyelmezteti a turistákat
Az Egyiptomban tapasztalható veszélyekre és fennakadásokra figyelmezteti az országba készülő magyarokat a Külügyminisztérium konzuli szolgálata. Azt javasolják az észak-afrikai országba utazó magyar állampolgároknak, hogy a Sínai-félsziget északi részét – különösen Rafah és el-Arís városokat – és belső területeit ne látogassák sem egyénileg, sem csoportosan szervezett utazások keretében.
Ha valaki mégis az utazás mellett dönt, a konzuli szolgálat azt kéri, hogy szándékáról és elérhetőségéről értesítse a kairói magyar nagykövetséget. A turisták által kedvelt övezetek – Sarm es-Sejk, Dahab és Tába – megközelítésekor azt ajánlják a magyaroknak, hogy repülőgéppel érkezzenek, majd a repülőtérről csoportosan, autóbusszal utazzanak a szállodáig – közölte a Külügyminisztérium.
