Teherán azt állítja, zarándokokról van szó, ám a szíriai lázadók szerint iráni milicistákról, akiket felderítőtevékenység közben fogtak el. – Ártatlan emberek túszul ejtése sehol a világon nem engedhető meg – mondta a szíriai fővárosban az Ali Khamenei ajatollah, legfőbb iráni vezető bizalmasának számító Dzsalili. A lázadók a túszok kivégzésével fenyegetőztek, de egyelőre nem világos, mit kérnének az elengedésükért cserébe. Ami bizonyos: a kormányerők és a lázadók elkeseredett harcot vívtak kedden is az ország legnépesebb települése, Aleppó, illetve Damaszkusz és más városok feletti ellenőrzéséért is. Ellenzéki források szerint legalább százan vesztették életüket a nap folyamán (míg hétfőn 270-en), Aleppóban pedig tíz embert szabályosan kivégeztek. Török külügyi közlése szerint több mint ezerháromszázan – köztük egy dandártábornok – menekültek át a határon.

A harcokat és a dezertálásokat is hétfő óta annak kontextusában értelmezik a megfigyelők, hogy mennyire roggyant meg az Aszad-rendszer Rijad Hidzsab miniszterelnök Jordániába szökése nyomán. Ez volt a második legnagyobb pofon a rezsimnek a júliusi damaszkuszi öngyilkos bombamerényletet követően, a robbantás „lefejezte” a szíriai védelmi-biztonságpolitikai elitet. E szempontból volt jelentősége annak is, hogy a Dzsalilit fogadó Aszad augusztusban most először mutatkozott nyilvánosan, az állami televízió felvételén.

Irán nemcsak a törököket kérte fel az együttműködésre a túszok ügyében, hanem a Damaszkusszal – Ankarához hasonlóan – szintén szemben álló öbölállamot, Katart, valamint ellenségét, az Egyesült Államokat is. Teherán felelősnek tartja a lázadókat nyíltan (legutóbbi bejelentés szerint 25 millió dollárral) támogató Washingtont a túszokkal történtekért. A teheráni külügyminisztériumba kérették a svájci ideiglenes ügyvivőt, hogy tiltakozzanak a túszejtés miatt, és sürgessék az Egyesült Államoknál, hogy vesse latba befolyását a kiszabadításuk érdekében. Az amerikai diplomáciai érdekeket a svájciak képviselik az iszlám köztársaságban.

Pénzmosoda volt a brit „latorbank”?

Piaci kapitalizációjának negyedét, mintegy 16 milliárd dollárt veszített el nyomban a brit központú Standard Chartered Bank, miután a New York állami pénzügyi felügyelet azzal vádolta meg hétfőn: 2001 és 2007 között 250 milliárd dollárt mosott tisztára az iráni rezsimnek.

A felügyelet „latorbanknak” nevezte a pénzintézetet, azt állítva: a több mint 60 ezer kifogásolt ügylet a New York-i bankfiókon keresztül „sebezhetővé tette az Egyesült Államokat a terroristák előtt”. Az AP a hírt abban a kontextusban tálalta: újabb csapás érte a londoni City, mint pénzügyi központ hírnevét. A Standard Chartered visszautasította a vádakat, azt közölve: iráni ügyletei „több mint 99,9 százalékban” megfeleltek az előírásoknak, csak 14 millió dollár sorsa jelent kivételt. Az FBI is vizsgálódik. A felügyelet a banknak küldött rendelete idézi a Standard Chartered egyik brit vezetőjét, aki azt üzente vissza a tengerentúlra az ügyletek miatt aggódó amerikai kollégájának: „Kik vagytok ti, kib...ott amerikaiak, hogy előírjátok nekünk, a világ többi részének, hogy nem üzletelhetünk irániakkal?” Az amerikai szabályozás szigorú feltételekkel ugyan, de 2008-ig megengedte a bankoknak az iráni ügyleteket, ám a vádak szerint a Standard Chartered nem tett eleget beszámolási kötelezettségének, és hazudott is. (Munkatársunktól)

Szíriai felkelő fedezéket keres a kormányerőkkel Aleppó központjában vívott harcban