Álmos politikusok brüsszeli éjszakázásai
A „boldog békeidőkben” az EU-csúcsok kevésbé voltak izgalmasak, csak a hétéves uniós költségvetés elfogadásakor vagy a bővítésekkor pörögtek fel az események. Két-három évente került terítékre igazán fajsúlyos téma. A vezetőknek előre letárgyalt ügyekre kellett rányomniuk a pecsétet, s ez pont belefért egy kellemes vacsorába – idézi fel egy brüsszeli forrásunk, miért is alakult ki az a hagyomány, hogy az Európai Tanács este kezdi üléseit.
Az euróválság azonban nem tesz lehetővé efféle európai kedélyességet. Ezzel együtt – mint minden más az EU-ban – a tanácskozás menete is nehezen alkalmazkodik a valósághoz, talán azért is, mert minden csúcson abban reménykednek a vezetők: ez lesz az utolsó válságcsúcs. Némi változás azonban érzékelhető: legutóbb, június végén már délután háromkor megkezdték a tanácskozást, igaz, az eurózóna vezetői így is csak hajnali öt körül szabadultak.
Az alvásmegvonás a részegséghez hasonló tüneteket produkál – állítják a Bloomberg hírügynökség által idézett kutatások. Befolyásolhatóvá teszi az embert, és nagyobb kockázatot is hajlandó vállalni, mint kipihent állapotban. A vezetők nem szeretik reggelre hagyni a dolgokat, hiszen akkor elvész a nyomás, hogy hajnalra meg kell születnie az egyezségnek. Ám a kutatók arra figyelmeztetnek, mégis jó lenne beiktatni egy szünetet, mert az agy az alvás alatt is problémákat old meg. Az alvásmegvonás ráadásul impulzívabbá tesz. Van, akit rugalmasabbá, van, akit éppen hogy merevebbé formál az alvás hiánya – mindenesetre egyik sem feltétlenül hasznos a politikus szempontjából, ha másnap a sajtónak kell magyarázkodnia.
Francois Hollande francia elnök európai bemutatkozásán, a május 30-i csúcs utáni sajtótájékoztatón megmosolyogtatta az újságírókat, amikor kifejtette: ő ugyan még új a klubban, de lehet, hogy lenne egy-két javaslata a csúcsok menetével kapcsolatban. Többek közt Hollande-ot is kihozta a sodrából, hogy aznap este a portugál kormányfő, Pedro Passos Coelho több mint 24 percen át szónokolt kollégáinak.
Az európai vezetők kora, neme, kultúrája sok esetben rányomja a bélyegét arra, ki hogyan bírja az éjszakázást. A nők általában frissebbek tudnak maradni. Nem meglepetés, hogy Angela Merkel német kancellár azok közé tartozik, akik végig bírják cérnával, bár manapság ő is kezdi elveszteni a türelmét. Mark Rutte holland kormányfő állítólag szintén az éberebbek közé tartozik. Annak idején Nicolas Sarkozy volt francia elnök is jól bírta, és ha kellett, rendszeresen verte az asztalt is. Bojko Boriszov bolgár kormányfő unatkozni szokott, amit az is elárul, hogy rendszeresen ő hagyja el elsőként a tanácskozást. Állítólag van, aki bele-bele alszik a vitákba, s akit nem köt le a téma, az inkább a vacsorához felkínált italokra koncentrál.
Az eurózóna válsága túszul ejti a legtöbb csúcsot, s bár a nem eurótagállamok sem akarnak kimaradni a döntésekből, nehéz úgy türelemmel végigülni többórás megbeszéléseket, hogy azok közvetlenül nem érintik az embert, és nem is szólhatnak bele. Úgy tudjuk, David Cameron brit kormányfőt ez kifejezetten idegesíti. Orbán Viktor magyar miniszterelnök illedelmesen végigüli, de nem aktív a csúcstalálkozókon. Rendszeresen Donald Tusk mellett ül, ami a június végi csúcson azért jött jól, mert a lengyel miniszterelnök iPadjén együtt tudták nézni a labdarúgó-Európa-bajnokság aznapi mérkőzését. Az asztalnál nem Orbán Viktor az egyetlen, aki úgy gondolja, hogy az éjszakázás rontja a döntéshozás minőségét. A majdnem káoszba fulladó tavaly decemberi csúcs után sem ő volt az egyetlen, aki nem igazán tudta, hogy a fiskális paktum kapcsán mire mondott igent vagy nemet.
A politikusok nagyon eltérő viselkedési kultúrákból érkeznek, de közben érvényesül a formai egyenlőség – emlékeztet az ellentmondásra forrásunk, jelezvén, hogy a szabályok szerint senki sem fojthatja bele a szót a portugál kormányfőbe, s José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (portugál) elnökének hosszú power-pointos prezentációit sem lehet félbeszakítani.
Ám egyre többen érzékelik, hogy itt is változásokra van szükség: állítólag Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke szorgalmazza, hogy minél korábban kezdődjenek a találkozók. – Európa civilizált hely, de a találkozóink egyáltalán nem civilizáltak – idézte nemrég a The Wall Street Journal című amerikai lap Alex Stubb európai ügyekért felelős finn minisztert. A finnek a legutóbbi csúcson be is nyújtottak egy javaslatot, mely szerint kezdődjenek a találkozók délelőtt tízkor, tartsanak ebédszünetet, este hat órára fejezzék be a munkát, hogy utána még lehetőség legyen kétoldalú találkozókra. – A vezetőknek is kell aludniuk – érvelt Stubb.
Így is van, csak ne épp akkor tegyék, amikor Európa jövőjéről döntenek.
