Néhány tagország, elsősorban Kína, Oroszország és a Russia Today szerint az őket támogató India és Brazília most ezt az alkalmat akarja kihasználni arra, hogy az internet szabályozását az ITU, azaz az ENSZ kezébe adják, és így nagyobb befolyásuk legyen rá. Az Egyesült Államok a múlt hét végén közölte: ezt semmiképpen sem fogja hagyni, ragaszkodik a jelenlegi szabályozáshoz. Az internet lényege, hogy papíron nincs „főnöke”, ám ez nem azt jelenti, hogy nem szabályozza semmi.

A technológiai szabványokat meg kell határozni, arra is ügyelni kell például, hogy nehogy két weboldal ugyanazt a címet használja. Az internet működéséhez szükséges alapokat, szabályokat jelenleg egy decentralizált, számtalan kisebb szervezetből álló rendszer biztosítja. Ezek nem csupán kormányzati szervek: az információtechnológiai ipar, a civil szervezetek képviselői vagy például a tartalomszolgáltatók is képviseltetik benne magukat. Igaz, sok ilyen szervezet amerikai, s az egyik legfontosabb, a domain-nevek elosztásáért felelős ICANN például az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának megbízásával működik.

Az amerikai dominancia sokakat sért, és erre reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök is, amikor tavaly júniusban kijelentette: támogatja, hogy az internet kerüljön nemzetközi felügyelet alá, vagyis az ENSZ „vegye át a hatalmat” felette. A tagországoknak a decemberi konferenciára készített – júliusban kiszivárgott – javaslataiból az is kiderül, ezt hogyan képzelik el. Az ITU kezébe adnák a cyberbűnözés elleni harc felügyeletét, a kéretlen reklámlevelek szabályozását, az adatvédelmi kérdéseket és „a gyermekek védelmét.”

Számos ország – köztük Oroszország és Irán – kötelező technikai szabványokat írnának elő. Egyiptom és más arab államok pedig azt szeretnék, ha ellenőrizhetnék és meghatározhatnák, hogy az ország internetes forgalma pontosan milyen úton (azaz kábeleken) zajlik. Kritikusai szerint talán ez utóbbi a legabszurdabb felvetés, az internet mai működésének is ellentmond: az adatok „csomagokban” haladnak, egy e-mail akár több száz különböző darabban, ugyanennyi úton jut el címzettjéhez. Persze sok rezsim arra is szeretne jogot szerezni, hogy belenézhessen a forgalomba, e-mailekbe, csevegő üzenetekbe. A pénz is kulcskérdés: ismét felvetődött, hogy a tartalmat szolgáltatók fizessenek egyfajta adót azért, hogy az általuk küldött adatok eljutnak a felhasználóhoz.

Magyarul a Facebook, a Google, az Apple vagy a Microsoft fizetne egy adott ország kormányának vagy távközlési vállalatainak azért, mert annak állampolgára onnan adatokat töltött le, rákeresett valamire, vagy megnézte a weboldalukat. Ennek egyik támogatója Oroszország, de az európai telekommunikációs cégeket tömörítő lobbiszervezet, az ETNO is ilyen irányú javaslatot dolgozott ki. Érveik szerint ez az összeg a széles sávú internethálózat fejlesztését finanszírozná. Kritikusai szerint azonban a hatása ellenkező irányú lehetne: egyes országokban így olyan drága lenne szolgáltatni az említett cégek számára, hogy gyakorlatilag levágná őket az internetről. A washingtoni székhelyű kutatóintézet, a Center for Democracy and Technology (CDT) szerint gyökeresen átalakítaná az internet működését, ha az ITU szabályozná és felügyelné. Ebben az esetben a kormányokon kívül immár más nem szólhatna bele a szabályokba. Nagy kormányközi szervezetként pedig lassan tudna reagálni az internet által támasztott újabb és újabb kérdésekre, ezt a jelenlegi struktúra képes megoldani.

A CDT által június végén közzétett elemzés szerint a mostani alulról szerveződő szabályozást hiba lenne felcserélni egy felülről diktált szabályrendszerrel, amely a technikai háttéren kívül számos más területet, a többi között a netes tartalmakat is szabályozná. A CDT szerint erre az ENSZ-szervezet alkalmatlan is, már a működése nem elég átlátható. A fenti javaslatok is csak azért nyilvánosak, mert felkerültek egy kiszivárogtató weboldalra, a WCITLeaks.org-ra. Hamadoun Toure, az ITU főtitkára a BBC-nek nyilatkozva igyekezett lehűteni a kedélyeket. Szerinte a decemberi fórumon egyetlen ilyen javaslatról sem rendelnek el szavazást, mert annak során „mindig vannak vesztesek”. Cáfolta azokat a híreket, hogy az általa 2007 óta vezetett szervezet átvenné a hatalmat az internet felett. „Ha valamit csak egyetlen ország nem fogad el, az nem fog átmenni” – mondta a mali politikus.

Kína, Oroszország és több más feltörekvő állam átrendezné az internet világát