– Ez a dokumentum nem ér többet a papírcafatoknál – sisteregte. A honatyák előtt aztán megindokolta tettét és szavait. – Jelenleg 500 millió euró hiányzik a büdzsé bevételi oldaláról. Fennáll a veszély, hogy az év végére a tervezett 4,3 helyett öt százalék fölé kúszhat a GDP-arányos államháztartási hiány, jövőre pedig képtelenek leszünk ezt három százalék alá szorítani, márpedig erre Brüsszelben ígéretet tettünk. Ezért újabb intézkedésekre kényszerülünk, aminek eredményeként a jövő év végéig 2,3 milliárd euróval javítjuk az államháztartás mérlegét –jelentette be.

Miután ismertette az elsősorban a minisztériumokat érintő zárolásokat, továbbá a tervezett beruházások egy részének elhalasztását, arra szólította fel a képviselőket, hogy gyorsított eljárásban fogadják el a nyugdíj-takarékosságról rendelkező törvény módosítását. A rendkívüli és a jövő évi bankadót egy hónapja már sikerült lenyomnia a képviselők torkán. A jóváhagyott jogi norma alapján a pénzintézetek még ebben az esztendőben az államkasszába egyszeri, összesen 50 millió euró extra adót utalnak. Jövőre pedig már nemcsak a jogi személyeknek, hanem a lakosság betétállományának 0,4 százalékát lesznek kötelesek befizetni az államkasszába.

Újabb tehertételt jelent a bankok számára az is, hogy jövőre az eddigi tizenkilencről huszonhárom százalékra emelkedik a társasági adó. A bankszövetség szerint a jövő évtől uniós viszonylatban Szlovákiában lesz a legmagasabb a bankszektor adóterhelése.

A bankok után most a hat szlovákiai magánnyugdíjpénztár felé fordult a kormányfő figyelme. Rohamtempóval azt szeretné elérni, hogy már szeptembertől lényeges változások következzenek be. Eddig ugyanis a magánnyugdíjpénztárak tagjai bértömegük kilenc százalékát fizették havonta a szociális biztosítónak, s ugyanennyit utaltak a magánkasszába. Ez utóbbiba kora ősztől már csak négy százalékot küldhetnének, a többi az állami biztosítót illetné meg, amelynek a bevétele ezek után havonta 120 millióval növekedne. Októbertől decemberig pedig bárki kiléphetne a pénztárakból, azt még nem tudni, hogy milyen feltételekkel. – A jelenlegi nyugdíjrendszer tarthatatlan, a járandóságokat nem teremthetjük elő drága kamatokkal terhelt kölcsönökből – érvelt a miniszterelnök.

Az ellenzéki képviselők felzúdultak. – A szociális biztosító többletbevétele nem a nyugdíjalapba kerülne, hanem csupán a költségvetés lyukainak befoltozására szolgálna. Emiatt több nemzedék majdani járandósága kerül veszélybe, vagy legalábbis csökken az összege – szögezte le Jozef Mihál volt munka-, szociális és családügyi miniszter. A felhördülés hatására Robert Fico szerdán némi engedményt tett. Olyan alkotmánytörvény (háromötödös törvény) elfogadását javasolta, amely azt szavatolná, hogy csak meghatározott ideig maradna a négyszázaléknyi befizetés, és az államháztartási mérleg javulásával, 2014-ben vagy valamivel később hatra emelkedhetne. Ilyen jogszabály elfogadásához legalább tíz ellenzéki szavazatra lenne szükség. Az ellenzékiek azonban egyelőre elutasítják ezt a megoldást is. Valószínűleg a kassai székhelyű alkotmánybírósághoz fordulnak, mert indokolatlannak tartják ezt a kapkodást. A magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítését súlyos hibának minősítették, és petíciós akciót indítottak a jelenlegi rendszer megőrzése érdekében. A kényelmes többségben levő kormánypártiak azonban alighanem még e héten jóváhagyják ezt az indítványt is. A kilátásba helyezett alkotmánytörvényről esetleg szeptemberben tárgyalhatnak a kompromisszumra hajló ellenzékiekkel.

Robert Fico kormányfő