A referendum érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplők többségének a szavazata szükséges, ám a Központi Választási Iroda (BEC) szerint a részvétel csupán 46 százalékos volt. Victor Ponta kormányfő (képünkön) Szociálliberális Uniója most az alkotmánybíróságon próbálja elérni Basescu menesztését. (Amúgy a szavazók 87 százaléka az elnök távozására voksolt.) Eugen Nicolaescu liberális képviselő szerint nem szabályos alkotmányossági óvásról van szó, hanem egy tájékoztató jellegű beadványról, amelyben felhívják a taláros testület figyelmét a július 29-i népszavazás lebonyolításának bizonyos körülményeire.

Liviu Dragnea szociáldemokrata főtitkár elmondta, hogy egyebek mellett a Demokrata–Liberális Párt (PDL) bojkottjára hivatkozva kérik a referendum érvényessé nyilvánítását. Felhívják az alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy az elnököt támogató párt számos polgármestere és helyi vezetője „személyazonossági igazolványokat vásárolt”. Mindent összevetve Dragnea szerint több százezer embert akadályoztak meg abban, hogy éljen a szavazás jogával.

Az igazi „bomba” azonban az Országos Statisztikai Intézet (INSSE) átirata, amely Dan Sova szociáldemokrata jogászszenátor szerint bizonyítja, hogy az érvényességi küszöb valójában teljesült. A dokumentum gyakorlatilag a tavaly végzett népszámlálás egyelőre nem hivatalos adatait ismerteti. E szerint a választásra jogosultak száma 16 527 971 fő, vagyis csaknem kétmillióval kevesebb annál, mint amit a Központi Választási Iroda használt a részvételi arány megállapításakor. A BEC 18 288 757 választóval számolva közölte a 46 százalékos részvételt. A vasárnapi referendumon 8 455 336 fő adta le voksát, ami a valós statisztika alapján 51,16 százalékot jelent – fejtegette Sova.

A referendum érvényességének megállapításánál az alkotmánybíróság figyelembe veszi nemcsak a választási iroda adatait, hanem a népszavazás lebonyolításának körülményeit is. A tisztségéből július 6-án felfüggesztett Basescu csak azután foglalhatja el újból hivatalát, hogy a parlament két házának plénuma előtt felolvasták az alkotmánybíróság döntését. Éppen ezért az elnököt támogató Demokrata–Liberális Párt (PDL) tegnap sürgette a kormányoldalt, hogy az eredmények közzététele után azonnal hívja össze a törvényhozást.

A gazdaság szereplői is a politikai válság mielőbbi lezárását sürgetik. Egyes elemzők szerint a piac gyakorlatilag megelőlegezte a „fegyvernyugvást”, ennek tudható be, hogy háromheti mélyrepülés után a lej két egymást követő napon is erősödött.

A román politikai közélet és a sajtó egy része továbbra is hangoztatja, hogy a magyarok távolmaradása, illetve Orbán Viktor bojkottra szóló buzdítása miatt volt alacsony a részvétel a vasárnapi referendumon. A román média is idézte az Oroszország Hangja rádió kommentárját, miszerint „Orbán Viktor bojkottra buzdítása annak közvetett bizonyítékaként is tekinthető, hogy Traian Basescu és a magyar miniszterelnök megállapodott a Székelyföld területi autonómiájáról”.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke védelmébe vette a magyar miniszterelnököt. Tőkés szerint Orbán nem tett mást, mint síkraszállt azon demokratikus értékek mellett, amelyek mellett az Európai Unió és az Európai Néppárt is felemelte szavát. Majd köszönetet mondott a magyar kormányfőnek, hogy „ebben az európai ügyben” a romániai magyarok és a románok, valamint a romániai demokrácia mellett állt ki.

Az Európai Bizottság (EB) továbbra sem kommentálja a romániai referendum eredményét. Frederic Vincent, az uniós végrehajtó testület egy szóvivője mindössze annyit közölt, hogy az EB továbbra is figyelemmel követi a romániai fejleményeket, „főleg ami a részvételi arányt illeti”.

Mint emlékezetes, az Európai Bizottság közvetlenül beavatkozott a referendumtörvény alakításába. A José Manuel Barroso vezette testület nyomására fogadta el a bukaresti kormánytöbbség annak a rendelkezésnek a visszavonását, amely szerint az elnök menesztéséhez elegendő lett volna az urnákhoz járulók többségének szavazata. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, Jean-Claude Mignon is elismerte: egyetlen európai országban sincs hasonló érvényességi küszöb, amelyet az ET konzultatív szakmai testülete, a velencei bizottság sem ajánl a tagországoknak. Románia esetében az Európai Bizottság azért ragaszkodott a küszöbhöz, mert a kormány közvetlenül a népszavazás előtt módosította a referendumtörvényt – idézte Mignont a román sajtó.

„Az erdélyi magyarok ellen nem érdemes kormányozni”

Lehetséges az erdélyi magyarok ellen kormányozni, de nem érdemes. Erről szólt a hét végi romániai népszavazás, s ezt igazolta a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Néppárt állásfoglalása is – erről Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára beszélt tegnap Budapesten. A fideszes politikus szerint három szemponttól függ a magyar–román kapcsolatok jövője: 1. Romániában erősödik a belpolitikai stabilitás, Traian Basescu államfő és a kormányzó erők között kialakul az „együttműködés légköre”, 2. Románia részese marad a közép-európai együttműködésnek, 3. Bukarest tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat. A régiónak nagy szüksége van szolidaritásra, hiszen az uniós költségvetéssel, a kohéziós politikával, a mezőgazdasággal kapcsolatban fontos stratégiai kérdések dőlnek el –emlékeztetett Németh, többször visszatérve arra, hogy az erdélyi magyarok alapvető jogainak alakulása meghatározza a magyar–román viszonyt.

Az ősszel esedékes romániai parlamenti választások kapcsán azt hangoztatta: az erdélyi magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy részt vegyen és megerősítse saját érdekképviseletét. Egy parlamenti vagy önkormányzati választás más, mint egy igen-nem alapon működő népszavazás – tette hozzá lapunk kérdésére. (Munkatársunktól)