Európa „feddhetetlenségi bajnoka” is lehetne elvileg Románia. A 2005-ben aláírt EU-csatlakozási szerződésbe bekerült egy védzáradék, amelynek értelmében az akkori liberális kormány létrehozott egy Európában egyedülálló intézményt. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) a magas rangú tisztségviselők vagyonosodását vizsgálja, illetve hatáskörébe tartozik az érdekütközések és az összeférhetetlenségi esetek megállapítása is. Kevés haszonnal, mint arra a brüsszeli bizottság is rámutat.

A román jog szerint a parlamenti képviselők semmilyen más jövedelemszerző tevékenységet nem folytathatnak, két kivétellel: taníthatnak vagy ügyvédkedhetnek. Utóbbiak esetében létezik egy pluszkorlátozás: nem védhetnek olyanokat, akik megkárosították a román államot. Két képviselőt néhány hónapja összeférhetetlennek nyilvánított az ANI, ám nem sikerült eltávolítani őket a törvényhozásból – kiderült, hogy nincs erre vonatkozó szabályozás. Az érintettek pedig nem voltak hajlandók lemondani.

Négy képviselő ellen alapfokú ítélet született, és tizenhárom olyan politikus ül a bukaresti parlamentben, aki ellen korrupció gyanújával eljárás folyik. A vádlottak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget leszámítva felölelik a teljes politikai palettát.

A korrupció miatt elítélt politikusok elsöprő többsége felfüggesztetett büntetést kap. Már ha egyáltalán ítélet születik, mielőtt a bűncselekmény elévülne. A román jogrendszer egyik hiányossága, hogy felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíró nem tilthat el kiegészítő büntetésként valamely polgári jog gyakorlásától. Ennek tudható be, hogy a törvényhozásnak jelenleg két olyan képviselő is tagja, akit korrupció miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek.

Toni Grebla, a szenátus jogi bizottságának elnöke szerint a jogerősen elítélt törvényhozók nemcsak nem szankcionálhatók – odavágó szabályozás hiányában –, de a jogszabályok azt sem tiltják meg nekik, hogy újra jelöltessék magukat. A két elítélt képviselőnek eszébe sem jut lemondani, sőt egyikük bejelentette, hogy az őszi parlamenti választáson indul újabb mandátumért. És bár paradoxonnak tűnhet, minden esély megvan rá, hogy a következő ciklusban is ott üljön a törvényhozásban. Grebla szerint ezt egyetlen módon lehetne megakadályozni: a választási törvény sürgős módosításával. De ugyancsak jogszabályi előírás, hogy a voksolás előtt fél évvel nem módosítható a választási törvény.

Miközben a választók 93 százaléka a legfrissebb Eurobarométer szerint jelentős problémának tartja a korrupciót, a legutóbbi választásokon olyan jelöltet is beválasztottak a parlamentbe, aki a választás napját vizsgálati fogságban töltötte. Azóta el is ítélték korrupció miatt – felfüggesztettet kapott.