A regisztrált republikánus szavazónak számító Hill a lőfegyverekről szóló esetleges törvényi szigorítások kapcsán ugyanúgy érvelt, mint a washingtoni Fehér Házba pályázó Mitt Romney. – A törvények megváltoztatása nem űzi el a rossz dolgokat – nyilatkozta a republikánusok valószínű elnökjelöltje, amikor arról kérdezték, a tizenkét halálos áldozatot követelő coloradói ámokfutás után támogatná-e a fegyvertartás szigorítását.

Egy Palmetto M4 típusú gépkarabély a Colorado állambeli Parkerban. Megnőtt a kereslet a fegyverek iránt

Jó három hónappal a novemberi elnökválasztás előtt James Holmes véres ámokfutása egy aurorai moziban a fő kampánytémává emelte a lőfegyvertartás tilalmát az Egyesült Államokban. Megszólalt az ügyben Barack Obama elnök is. A második mandátumáért ringbe szálló demokrata párti politikus további szigorításokat sürgetett annak érdekében, hogy ne kerülhessenek lőfegyverek bűnözők és beteg elméjűek birtokába. Mint az AP emlékeztet rá, Obama hasonló szigorítást sürgetett, miután tavaly januárban egy ámokfutó az arizonai Tucsonban megölt hat embert, és súlyosan megsebesítette Gabrielle Giffords demokrata párti kongresszusi képviselőt. A szigorításokból azonban nem lett semmi, a kudarcért a Fehér Ház a törvényhozás ellenállását tette felelőssé. Közben Washingtonban demokrata párti kongresszusi képviselők egy csoportja azért állt ki, hogy tiltsák be a géppisztolyokhoz, gépkarabélyokhoz és más nagy tűzerejű lőfegyverekhez használatos töltények, tárak forgalmazását. Aurorában Holmes is ilyen nagy tűzerejű fegyvert használt, amelyhez egyébként legálisan jutott hozzá.

Amerikában minden nagy ámokfutási, lőfegyverrel elkövetett tömeggyilkossági ügy után felerősödnek azok a hangok, amelyek szigorúbb törvényeket követelnek. A helyzet az, hogy 1968 óta – amikor a demokrata párti elnök, Lyndon B. Johnson elnök a nagy port kavaró politikai merényletek (John F. Kennedy elnök, majd öccse, Robert F. Kennedy szenátor és a híres fekete polgárjogi aktivista, Martin Luther King tiszteletes meggyilkolása) után meghozta a lőfegyverek értékesítését és tartását szabályozó szövetségi törvényt – folyamatosan szigorítottak a szabályokon. A kereskedők csak az FBI engedélyével működhetnek, a vevőknek a vásárlást megelőzően háttérellenőrzésen kell átesniük, amiből kiderül, hogy voltak-e már büntetve. A szigorítások alapvetően a kézi lőfegyverekre, értsd pisztolyokra vonatkoztak, a kongresszus az elmúlt évtizedben nem hozott a nagy tűzerejű automata lőfegyverekkel kapcsolatban semmilyen szigorítást vagy tilalmat.

A tragikus aurorai eset nyomán ismét többen kezdtek el kézi lőfegyvert vásárolni. Kaliforniában, Floridában vagy Oregonban 10-15 százalékkal több lőfegyvervásárlás előtti kötelező háttérellenőrzést végeztek el. Ugyanakkor Coloradóban az ámokfutás előtti időszakhoz viszonyítva több mint negyven százalékkal nőtt azok száma, akik beiratkoztak a fegyvertartási engedély megszerzéséhez elengedhetetlen négyórás biztonsági tanfolyamra. Az AP szerint többen azért döntöttek a lőfegyver beszerzése mellett, hogy „pisztolyhősökké” válhassanak. Úgy gondolják, hogy a jövőben – a mozibeli lövöldözéshez hasonlatos veszélyhelyzetben – felfegyverkezve meg tudják védeni magukat és családjukat. Azt elfelejtik, csak a filmekben fordul elő, hogy az akcióhős egy sötét teremben szinte azonnal végez a gonosztevővel.

Svájc: otthon tárolt hadianyag

Európában példátlan módon Svájcban is vannak „otthoni arzenálok”: több mint 650 ezer „személyes lőfegyvert” tartanak otthonukban a hadköteles korú férfiak és nők.

Ugyanakkor becslések szerint akár négymillió lőfegyver is lehet magánkézben a közel nyolcmillió lakosú alpesi országban. A legvéresebb ámokfutást 2001 szeptemberében követték el, amikor egy 57 éves férfi Zug kanton törvényhozásában gépfegyverrel 14 embert ölt meg.

Ugyanakkor olyan országokban is előfordulnak hasonló lövöldözések, ahol Svájcnál vagy az Egyesült Államoknál jóval szigorúbban szabályozzák a fegyvertartást. A tapasztalat azt mutatja, hogy aki ilyen akciót tervez, az könnyedén hozzájut – akár legálisan is – fegyverhez: a 77 halálos áldozatot követelő tavalyi norvég tömeggyilkosságot is legálisan tartott fegyverrel követte el Anders Breivik, a 2009-es németországi iskolai lövöldözésben kilenc diákot és három tanárt meggyilkoló tizenhét éves diák pedig apja (legálisan tartott) fegyverét vette kölcsön.

A laza finn szabályozást okolták sokan a 2007-ben és 2008-ban elkövetett két finn tömeggyilkosságért, amely összesen csaknem húsz áldozatot követelt, de a helsinki kormány nem talált okot a szigorításra. (Munkatársunktól)