Victor Ponta mindenben engedett Brüsszelnek
Victor Ponta többször is kitért arra, hogy legitimnek tartja Brüsszel aggodalmait a román jogállamiságot illetően, ezért az elmúlt csaknem két hétben minden tőle telhetőt megtett ezek eloszlatására. „Világos és konkrét választ adtam a tizenegy kérdésre, amelyet José Manuel Barroso felvetett, jogosan, és miniszterelnökként személyesen állok jót a vállalt kötelezettségek gyakorlatba ültetéséért” –közölte Ponta.
A Brüsszel aggodalmait kiváltó kérdések között első helyen az alkotmánybíróság jogkörének korlátozása állt. Hogy minden kétséget kizárjon, a szociálliberális (USL) parlamenti többség az alkotmánybíróság döntését – Ponta megfogalmazása szerint „nagyon-nagyon pontosan” – idézve módosította a kritizált törvényt.
A parlament módosította a referendum szervezésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet is. A jogszabályból törölték azt a kitételt, amely szerint az államelnök már a népszavazáson részt vevők többségével meneszthető. Ezek után a Traian Basescu elmozdításáról szóló július 29-i népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha a választójogú polgárok több mint fele leadja voksát. Nem lesz kétnapos referendum sem, de tekintettel a kánikulára, két órával később lesz az urnazárás. Emiatt az államelnökhöz hű Demokrata-Liberális Párt (PDL) törvényhozói kivonultak az ülésteremből, visszaélésnek minősítve a módosítást.
– Teljesíti a kormány az Európai Bizottság elnökével szemben vállalt egyéb kötelezettségeit is – hangsúlyozta Ponta. Válogatás nélkül betartják az alkotmánybíróság határozatait, és késedelem nélkül közzéteszik a kabinet hatáskörébe vont Hivatalos Közlönyben a taláros testület határozatait. A kormányfő megjegyezte, hogy ez eddig is így történt, és csakis „a romániai jobboldal hazugságainak” tudható be, hogy ilyen kérdések egyáltalán felmerültek Brüsszelben.
Barroso tizenegy pontos listáján szerepelt az összeférhetetlen kormánytagok eltávolítása is. Ponta ezzel kapcsolatban példaként hozta fel a művelődési miniszter eltávolítását. Egyúttal nyilvánosan felkérte a kormány tagjait, hogy tartózkodjanak a bírósági ítéletek kommentálásától.
A sajtótájékoztatón részt vevő Titus Corlatean igazságügyi miniszter elmondta, hogy a legfelső bírói tanáccsal együttműködve átlátható eljárást dolgoz ki az ügyészségi vezetők kinevezésére, ahogy az Európai Bizottság kérte. Valeriu Zgonea képviselőházi elnök bejelentette, hogy a frakciókkal folytatott egyeztetés után, a szeptemberi ülésszak elején összpárti támogatást élvező ombudsmant neveznek ki a hónap elején leváltott Gheorghe Iancu helyére.
A miniszterelnök szerint a kormány békítő gesztusai túlzónak tűnhetnek, viszont ezekre szükség van „a belülről indult, igazságtalan és hazug” támadás méretei miatt. „Készek vagyunk politikai áldozatot hozni. Nekem fontos, hogy Romániának legyen becsülete Európában” – mondta Ponta, s meggyőződését fejezte ki, hogy Románia hamarosan visszanyeri presztízsét.
Az első, aki Brüsszel elvárásait túlzásnak tartja, Crin Antonescu ügyvivő elnök, a Szociálliberális Unió társelnöke és reménybeli elnökjelöltje. A közszolgálati rádiónak adott interjúban Antonescu úgy vélekedett: az EB nyilvánvalóan túllépte hatáskörét, amikor például azt kérte tőle, hogy a hó végi referendumig ne gyakorolja az elnöki kegyelem egyébként alkotmányos jogát. Hozzátette: úgy érzi, az EB rá akar erőltetni az országra „egy bizonyos megoldást”.
Vasile Blaga PDL-elnök szerint az Európai Bizottság jelentése igazolja az ellenzék vádjait, hogy a kormány alkotmány- és törvénysértő módon függesztette fel az államelnököt. Blaga elégtelennek tartja a parlament által elfogadott jogszabály-módosításokat, ezért pártja ismét az alkotmánybírósághoz fordul.
A CURS szerdán közzétett felmérése szerint nem változott a románok véleménye az elnök menesztéséről: 66 százalék igennel szavaz július 29-én. Tíz napja készült felmérés igen hasonló eredményekkel. A menesztés módját illetően már megoszlanak a vélemények: 31 százalék szerint szükség van érvényességi küszöbre, míg 41 szerint a népszavazás eredményét figyelembe kellene venni a részvételtől függetlenül.